Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Murber Ibolya: A szentgotthárdi fegyvercsempészés mint a magyar szövetségépítés próbája
2017/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények hiszen abban bízott, hogy a jobboldali félkatonai Heimwehrek kormánydöntő puccsterveinek támogatásával az osztrák politikát könnyedén magyar- és olaszbaráttá lehet áthangolni.12 1927. április 5-én Bethlen és Mussolini tíz évre szóló barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést is aláírtak, amely a kapcsolatfelvétel számára a hivatalos keretet biztosította.13 A szerződésnek volt egy titkos záradéka is, amelyhez az olasz fél ragaszkodott.14 Ebben a két kormány kötelezettséget vállalt a szorosabb politikai együttműködésre és állandó konzultációra. Ezt azonban konkrétumok nélkül rögzítették, amely jelentős cselekvési szabadságot biztosított mindkét fél részére. Ez a megegyezés elsősorban a kisantant országok - ekkor még olasz kezdeményezésre elsősorban Jugoszlávia - ellen irányult.15 A szerződést Bethlen a közvélemény előtt jelentős eredményként tüntette fel, noha az olasz fegyverszállítási ígéretekről nem beszélhetett a nyilvánosság előtt. A magyar külpolitika új, sikeres irányvonalát, az olaszbarátságot tükrözték Bethlen nyilatkozatai, és ez csapódott le a sajtón keresztül a közvéleményben is.16 Az olasz-magyar szerződés nyilvá12 Erről bővebben: Mürber Ibolya: A fasizmus ausztriai exportjának kezdetei. Bethlen és a Heimwehrek kapcsolati hálózata, 1927-1929. In: Világtörténet, 2019.4. sz. 599-613. p. 13Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918— 1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerződései. 2. átd., bőv. kiad. Bp., 1983.266-271. p. 14 Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927-1931-ben. Az „aktív külpolitika” kifejlődése és kudarca. Bp., 1964. (továbbiakban: Nemes, 1964.) 62-65. p. 15 Réti György: A Palazzo Chigi és Magyarország, 1932-1936. = Levéltári Szemle, 2003. 2. sz. 48. p. 16Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp., 1991. (továbbiakban: Romsics, 1991.) 181. p. (A magyarságkutatás könyvtára; 8.) nos része nem haladta meg két jó viszonyban lévő ország általános megállapodását. A titkos záradékban lefektetett állandó konzultációt, mivel nem volt konkrétumokhoz kötve, Bethlen nem tartotta magára nézve korlátozónak. A miniszterelnök számára a szerződés legfontosabb eredménye a felfegyverkezésre irányuló magyar igények kielégítésére vonatkozó olasz ígéretek voltak. * * * 1927 decemberében az egyik genfi népszövetségi ülésen Dino Grandi (1895— 1988) olasz külügyi államtitkár17 és Bethlen még egyszer egyeztettek az áprilisban megígért fegyverek kapcsán.18 Ennek megfelelően szilveszterkor ötvagonnyi fegyver indult meg Olaszországból Magyarország irányába. A fedőakció keretében a Dél-Tirolon át északra vezető vasút kiindulópontjában, Veronában egy magáncég az olasz hatóságok bevonása nélkül feladta küldeményét egy lengyel magáncég számára. Az áthaladt az olasz-osztrák illetve az osztrák-magyar határon és Szentgotthárdon keresztül megérkezett Magyarországra, ahonnan azonban a tervek szerint a küldemény töredéke lépte volna csak át a határt Sátoraljaújhelyen keresztül Csehszlovákia irányába. Azonban nem az eltervezettek szerint alakultak az események. A szállítási levélben mezőgazdasági gépalkatrészként deklarált fegyverek január 1-én érkeztek meg Szentgotthárdra. Azért esett a választás erre a határátkelőre, mert itt egy sajátos vámellenőrzési gyakorlat alakult ki. Az osztrák fél az ügymenet meggyorsí-171925 májusától külügyi államtitkár, 1929. szeptember 12-től külügyminiszter 1932-ig. 18 Karsai, 1967. 95-97. p. 43
