Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 tó. Czvitkovics Alexandernek fennmaradt továbbá a naplója, amelyben nem írta, hogy találkozott volna az 1840-es években a testvérével, vagy terveket, valamint pénzt küldött volna neki. A korábban már említett levéltári források is rávilágítottak arra, miszerint Czvitkovics Károly nagy valószínűséggel a söptei birtokainak eladásából finanszírozhatta az építkezést. Az amerikai tervezőről szóló elmélet tehát sem építészeti, sem írott forrásokkal nem támasztható alá. Az építtető szerepe 1877-ben, a Vasmegyei Közlöny májusi számában megjelent egy nekrológ az akkoriban elhunyt Czvitkovics Károlyról, amelyben megemlékeztek a Bagolyvárról is.46 Az újság szerint a Károlyvárat - amelyet a lakosok Bagolyvárként ismertek - maga az építtető, Czvitkovics Károly tervezte. Ez rendkívül érdekes információ. Az építészet egy meglehetősen komplex műfaj, mivel több különböző mesterrel, illetve nagyobb épületek esetében műhelycsoportokkal - épületszobrászok, kerámiaműhelyek, dekoratőrök, festők, stukkátorok - kell számolnunk, akiket az építész személye fog össze. Meg kell különböztetnünk azonban a tervezési, illetve a kivitelezési fázist, amelyek irányításával ebben az időben már egyre gyakrabban külön személyeket bíztak meg. A 19. században elindult a tervező építésznek és a kivitelező mesternek a különválása, azonban továbbra is maradtak - elsősorban céhes környezetben - olyan Baumeisterek, akik egyaránt végeztek tervezési és kivitelezési feladatokat. A barokk kastélyépí46 Halálozások = Vasmegyei Közlöny, 1877. máj. 6.2. p. tészetben elkezdődött azonban egy folyamat, miszerint a megrendelők egyre inkább bele kívántak folyni rezidenciájuk, nyári lakjuk vagy éppen a városi palotájuk tervezési fázisába. A művészetkedvelő nemesek tanulmányaik során nem ritkán építészeti stúdiumokban is részesültek, aminek következményeként nem csupán igényeiket szerették volna érvényre juttatni, hanem amatőr műértőként részt kívántak venni az építkezés folyamatában. A fertődi Esterházy-kastély tervezőjének meghatározása során felmerült magának a megbízónak, Esterházy Miklósnak (1714-1790) a neve, aki komoly építészeti ismeretekkel rendelkezett. A megrendelők kétségkívül a legapróbb részleteket is szerették volna meghatározni, azonban a 18. században ez inkább megmaradt az ötletek szintjén, amelyeket aztán képzett szakember formált át tervrajzokká. A Strawberry Hill kastély az író Horace Walpole (1717-1797) elképzelései szerint alakult át gótizáló formában. A várszerű Fonthill Abbey (1796-1807) terveit a megbízó ötletei alapjánjames Wyatt (1746-1813) építész készítette el. Wyatt távollétei miatt a munkálatok irányítását azonban nem egyszer maga a megrendelő, William Thomas Beckford (1760-1844) vette át, ami tükröződik az épület egyes megoldásain is. A kastély felépítésének siettetése, valamint a kivitelezés irányítója, Beckford építészeti ismereteinek hiányosságai miatt a központi, grandiózus torony összeomlott. Az előbbi példák alapján is jól látszik, hogy az általunk tárgyalt korszakban egyre inkább lehet számolni a megrendelők határozott igényével, sőt némely esetben tervezői tevékenységével. Ebből kifolyólag az érintett 58
