Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények nemes emberek szerettek hangot adni építészeti műveltségüknek és igyekezhettek saját szerepüket felnagyítani kastélyuk megépítésében. A kvalitásos épületeknél azonban - még, ha a megrendelő bele is folyt a munkálatokba és megszabta a kastély koncepcióját, stílusát - képzett építészek jelenlétével mindenképp számolnunk kell. A nemesi családból származó Czvitkovics Károly 1810. augusztus 17-én született Kőszegen. A nemesi rangot még I. Lipót (1640-1705) királytól, 1664-ben kapta egyik felmenője, Czvitkovics Miklós.47 Czvitkovics Károly a kőszegi Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium elvégzése után a szombathelyi líceumban 1826 és 1828 között filozófiát hallgatott. Gond nélkül vette az akadályokat, ami már nem mondható el testvéreiről, ugyanis a legidősebb fiúnak, Miklósnak nem sikerült elvégezni a líceumot, sőt Sándornak - a későbbi redemptorista szerzetesnek - is két évet ismételnie kellett. A líceumi képzés része volt a filozófia, a logika, a bölcsészet-történetet, a metafizika és mennyiségtan, azaz matézis. Az utóbbi tárgy oktatásába tartozott bele a mezei gazdálkodás, földmérés, vízműtan, valamint a polgári építészet. Czvitkovics Károlytól nem állhatott távol az építészet, mivel apja, id. Czvitkovics Sándor, térképrajzolóként és mérnökként tevékenykedett, így többek között részt vett a római kori mozaikok felmérésében és rajzos dokumentálásában, illetve Körmendre egy tíznyílású Rába-hidat tervezett. 1835. évi források szerint Károly esküdt volt, majd pedig különböző biztosi feladatokat - hadbiztos, megyei biztos, kerületi biztos - látott el. 1844. 47 Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. bőv. kiad. Szombathely, 1901.180. p. február 1-jén - aznap, amikor a szőlőbirtokot vásárolta - polgári esküt tett Szombathelyen.48 A Bagolyvár könyvtáráról készített leltár alapján képet kaphatunk Czvitkovics Károly rendkívüli tanulságáról.49 Mivel a könyvtárak reprezentációs funkcióval is rendelkeztek, öszszetételük alapján csak óvatosan szabad következtetéseket levonni. Czvitkovics tanulmányait, illetve könyveit ismerve azonban informálódhatunk műveltségének rétegeiről, valamint érdeklődési köreiről. A több mint ezer latin, német, olasz és magyar nyelvű kötetet számláló gyűjtemény - habár tartalmazott kézzel írt könyveket is - nagy része nyomtatott művekből állt, amelyek a filozófia, a logika, a fizika, az asztrológia, a természet, valamint a metafizika kérdéseit tárgyalták. Nagy számban fordultak elő antik gondolkodóktól és íróktól - Arisztotelész, Cicero, Horatius - származó művek, valamint egyháztörténeti és egyetemes történelmi témájú könyvek. Találkozhatunk a növénytermesztést tárgyaló kézikönyvekkel és útmutatókkal is, nem véletlenül, hiszen faiskolát és pálmaházat üzemeltetett. Emellett érdekelte a magyar történelem és nyelv. Ami számunkra fontosabb: esztétikával, operával és építészettel foglalkozó kötetek is előfordultak könyvtárban, mint Molnár János (1728-1804) Régi jeles épület című írása, vagy az Utak és utcák építésének módja. A leltár nem jegyzett föl nagy építészeti traktátusokat vagy mintakönyveket, amelyek egy építész gyűjteményében megtalálhatóak, igaz a lista a cím nélküli, illetve a rosszabb állapotú könyveket nem 48MNL VaML SzMt. Pp. 86. csomó, V.5/1855. Czvitkovics-csőd 49 Uo. 59
