Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Egy elmélet az amerikai stüuskapcsolatról Valószínűleg a Bagolyvár felépülése után hatvan évvel - amikor az épület már háromszor cserélt gazdát és az újabb tulajdonosok nem álltak rokoni kapcsolatban az építtetővel - született meg az a dokumentumokkal alá nem támasztott elképzelés, miszerint a szombathelyi építkezéshez Czvitkovics Károly nagybátyja, a Baltimoreban élő jezsuita szerzetes, Alexander küldte Amerikából a pénzt és a tervrajzokat. E romantikus történet alapján az 1910-es években született egy színdarab is az épületről, illetve - ahogy már korábban említettem - a város főmérnöke, Bodányi Ödön közölte könyvében ezt az információt a Bagolyvárról.41 Sisa József kinyomozta, hogy Baltimoreban tényleg tevékenykedett ez időben egy Czvitkovics Alexander nevezetű redemptorista szerzetes, aki az ifj. Robert Cary Longgal (1810-1849) épp egy templomot építtetett.42 E kapcsolatra hivatkozva, igaz csak kérdőjelesen, de az előbbi szakembert nevezte meg a Bagolyvár építészének. Ha stilárisan megvizsgáljuk Long munkásságát, láthatjuk, hogy építészete más forrásból ered, mint a Bagolyvár alkotójáé. Robert Cary Long elsősorban klasszicista beállítottságú tervező volt, akinek az építészetében az 1840-es években, pont a Szent Alfonz templomnál jelent meg először a gótizáló romantika, azonban ez a csúcsíves stílus angol irányzatához kapcsolódik szorosan. Előszeretettel alkalmazott szamárhátívet, csúcsíveket, magas, háromszög oromzatú mellvédet. A félköríves záródást és a Bagolyvárra jellemző ornamenseket teljes mértékben mellőzte épületein. Czvitkovics Sándor 1844-ben egy levelet írt az épülő Szent Alfonzról a bécsi püspöknek, amelyből fény derül az építtető stiláris szándékára: „A Szent Alfonz igazi gyöngyszeme lesz a német művészetnek,”43 Ugyanakkor Robert Cary Long a saját templomát az angol perpendicular (függélyes) stílushoz hasonlította,44 ami közelebb áll a valósághoz. Ez az ellentmondás is jól mutatja, hogy - habár a megrendelő a dél-német vidékre jellemző gótika szellemében képzelte el a szakrális épületet -, az építész, iskolázottságából adódóan, nem tudta maradéktalanul teljesíteni a feladatot. Long romantikus művészete az angol áramlatokkal rokon, nem pedig annak közép-európai, németes stílusváltozattal. Ezt a tényt jól példázza a megépült templom is. Másik érdekesség, hogy az amerikai építész nem tervezett kastélyokat és nem is maradt fenn tőle ilyen rajz. Kizárólag templomok és kisebb magánházak köthetők hozzá. Sisa József ezt az ellentmondást azzal próbálta magyarázni, hogy Long ezt az egyetlen kastélyát egy amerikai kastélyépítész, Alexander Jackson Davis (1803-1892) hatására tervezhette meg Szombathelyre.45 Alexander Jackson Davis építészeti mintakönyve - castellated stílusával - már közelebb áll a Bagolyvárhoz, de alaposabban megvizsgálva az épületeit, láthatóak a felfogásbeli különbségek. A Bagolyvár lépcsőzetes megoldása, a terepviszonyok figyelembevétele, valamint a környezetének, kertjének a kialakítása helyismeret nélkül nem elképzelhető. Ez a feladat Amerikából nem lett volna megvalósítha-43 44 45 Stanton, Phoebe В.: The Gothic revival and American church architecture. An episode in taste, 1840-1856. Baltimore, 1968. 227. p. Uo. Sisa, 1996.132. p. 41 Bodányi, 1910.176. p. 42 Sisa, 1996.130. p. 57
