Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 ties megoldásokat alkalmaz. A boltíveket, illetve a félköríves elemeket felhasználó irányzatnak a szakirodalom a Rundbogenstil gyűjtőelnevezést adta, amely alkalmas volt a klasszicizmustól eltérő, de a csúcsíveket mellőző épületek meghatározására.40 Ezt a stílust jól példázza Ludwig Förster pesti zsinagógája (1854-1859), Feszi Frigyes (1821- 1884) Vigadója (1859-1866), Ybl Miklós fóti plébániatemploma (1845-1855) vagy Weber Antal (1823-1886) vörösvári Erdődy-kastélya, amelyek mind lekerekített formákat viselnek magukon. A Rundbogenstil épületeket szokták kubusos jelzővel illetni, amely inkább a speciális, zárt formákat, a geometriai testeket - hasáb, kocka, henger - felhasználó tömegalakításra utal. Véleményem szerint e két stíluskategória, a csúcsíves és a félköríves romantika, igazán csak a részletformák - nyílások, ívsorok, ornamentika - meghatározására alkalmazhatóak, ugyanakkor a tömegalakítás, illetve térszervezés alapján - habár vannak összefüggések - nem lehet egyértelműen ezen két csoportba sorolni az épületeket. Egy castellated típusú romantikus épület függetlenül attól, hogy félköríves vagy csúcsíves ablakai vannak, magán hordozhatja a kubusos jellemzőket. Ugyanúgy lehet donjonszerű tornya egy gótizáló kastélynak, mint egy Rundbogenstilűnek. A részletformák alkalmazása alapján azonban területi jellemzőket fel lehet ismerni és kétségtelenül meg lehet figyelni egy folyamatot, miszerint a csúcsíves formákat kedvelő kastélyok és az angolos ízű, magas tetőzetű, háromszög oromzatú cottage típusú nemesi házak jelentek meg először hazánkban, amiket aztán kezdtek felváltani a félköríveket használó épületek. 40 Uo. A fentebb említett példák alapján látható, hogy a Bagolyvár a térség első, csúcsíves formákat használó romantikus kastélyaival párhuzamosan született meg, de amíg azok egy korábbi épület átalakításával jöttek létre, addig a szombathelyi kastély teljesen újonnan épült fel. Ebből kifolyólag nem csupán részleteiben, hanem tömegalakításában is magán hordozza a romantikus építészet jellemzőit. A korszak irányzatainak és tendenciáinak ismeretében megállapíthatjuk, a Bagolyvár erődített jellegével és tudor motívumaival a castellated típushoz áll közel, kubusos világa pedig egy jól átgondolt építészeti koncepció része. Az ilyen magas attika és mellvédek használata meglehetősen ritka, az építész célja ezzel a tetőszerkezet takarása volt. Ezáltal egy kulisszahomlokzatot alkotott meg, amely teljesen elfedte az épület szerkezeti megoldásait. Másrészről viszont, ha megvizsgáljuk a szombathelyi kastély részletképzését, a félköríves formák hangsúlyos jelenlétére lehetünk figyelmesek, amik a Rundbogenstil felfogásával rokoníthatóak. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a Bagolyvár a félköríves romantikus kastélyépítészetnek egy rendkívül korai, ugyanakkor meglehetősen kvalitásos példája. AZ ÉPÍTÉSZKÉRDÉS Ki lehetett a Bagolyvár építésze, aki tisztában volt korának legfrissebb áramlataival, aki Magyarországon az elsők között tervezett félköríves modorban romantikus kastélyt, illetve aki még az építészeti kerámiák széles körű elterjedése, valamint virágzása előtt alkalmazott wagrami terrakottadíszeket a homlokzaton? 56
