Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas vármegyi cigányösszeírások. A népességi, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 2. rész
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények A gyermek száma Kőszegi járás Kemenesaljái járás Németújvári járás Tótsági járás Összesen 1776 1777 1776 1777 1776 1777 1776 1776 1777' 0 14 12 14 15 19 15 5 52 42 1 31 26 24 30 25 34 13 93 90 2 27 25 20 22 34 47 11 92 94 3 24 18 8 10 28 32 4 64 60 4 10 4 3 7 22 16 11 46 27 5 3 4 2 3 5 9 2 12 16 6 2 3 1-4 3 2 9 6 7 1--1 3 1-4 2 8--1--1 -9--1 2-1 2 10--1--1 Összesen 112 92 72 88 143 159 48 375 339 *A Tótsági járás nélkül 8. táblázat A Vas vármegyében élő romacsaládok száma a gyermekszám nagysága szerint járásonként, 1776-1777-a Németújvári járás 1. kerülete említhető. 2. ) Azok a kerületek, amelyekben csak kezdetlegesen, többnyire az idősebb fiúkat és leányokat, illetőleg gyermekeket vették nyilvántartásba. Bár a 4. vagy 5. életévtől történt gyermekelvétel a család korszerkezetében valószínűleg nem mutatható ki, és további források tanulmányozását igényli. Erre példa 1776-ból a Tótsági járás 2. kerülete. 3. ) Egyes kerületekben nem írták össze sem a fiúkat, sem a leányokat. E családok gyermekeinek korszerkezete a gyermekelvétel évével zárul, ami a rendelkezésre álló adatokkal nem igazolható. Ilyen volt például 1776- ban a Kőszegi járás 3. kerülete. A Vas vármegyében bekövetkezett, minden romagyermeket érintő, általános gyermekelvétel az 1776-ban és az 1777-ben készült összeírások alapján helytállóan aligha igazolható. Az elvétel valószínűleg csak egyes területeken történt meg, illetőleg a romáknak sikerült gyermekeiket még időben biztonságba helyezniük. Az összeírt romacsaládokat fiaikkal és leányaikkal együtt vették fel a jegyzékekbe, akik messze a legnagyobb csoportot képezték, és ezáltal fontos szerepet töltöttek be.3 A családok gyermekszám alapján történő vizsgálata nyomán két eltérő régiót különböztethetünk meg: egyrészt a nagyobb roma településeket magukban foglaló járásokat, mint például a németújvári és a kőszegi, másrészt azokat a járásokat, ahol a helységek túlnyomó részében csak egy-két család élt. Utóbbiakban lakott a gyermektelen és az egygyermekes családok nagy többsége. 1776-ban a Kemenesaljái járásában a roma családok csaknem 20%-a gyermektelen volt, közel harmadában pedig csupán egy gyermeket találtak az összeírok. Az egy- és kétgyermekes roma családok elsősor-3 A cigánygyermekek neveléséről lásd: Augustini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775-1776). Von dem heutigen Zuständen, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von denen übrigen Liegenschaften und Umständen der Zigeuner in Ungarn. Szerk. és bev. Deáky Zita, Nagy Pál. Bp.-Gödöllő, 2009. (továbbiakban: Augustini, 2009.) 108-116. p. 15
