Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)

Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas vármegyi cigányösszeírások. A népességi, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 2. rész

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények

2017/1

Gyermekek

Fiúk

Leányok

1648„népszámlálás“

2,61

1,44

1,17

1765

a szalónaki uradalom úrbéri összeírása

1,31

1776

cieányösszeírás’

Kőszegi járás

1. kerület

2,55

1,55

1,00

Kemenesaljaijárás 1. kerület

1,97

0,97

1,00

Németújvárijárás

1. kerület

3,17

_Tótsági járás

2. és 4. kerület

2,79

0,60

1,34

Vas vármegye

2,62

1,04

1,11

1777

cigányösszeírás” Kőszegi járás 1. kerület

2,79

1,61

1,18

Kemenesaljái j árás 2. kerület

1,77

1,01

0,76

Németújvárijárás 1. kerület

2,87

1,48

1,37

Vas vármegye

2,48

1,37

1,10

A fiúk és a leányok a Németújvári járás nélkül ** A Tótsági járás nélkül

9. táblázat

A Vas vármegyében élő roma gyermekek, fiúk és leányok átlagos száma családonként és járásonként, 1648-1777.

ban a mai Dél-Burgenland területén, a Tótsági járásban éltek. (8. táblázat)4

Ellentétes képet mutatott a Németújvári járás keleti része, ahol még 10 gyermeket nevelő család is akadt. A Kőszegi és a Németújvári járásban a családok nagyjából egyötödében három gyermeket regisztráltak.

Összességében elmondható, 1776-ban és 1777-ben Vas vármegyében az összeírt roma családok kb. 12-14%-a gyermektelen volt. Annak megállapításához, hogy e magas arány abból adódik-e, hogy az egyedülálló és nem házas férfi rokonokat (fivérek) is önálló családként vették fel jegyzékekbe, további beható vizsgálatok szükségesek. Mindenesetre e személyek az összeírásba nem kerültek bele, miközben az özvegy férfiakat persze ilyeneknek jelölték. A romacsaládok közel felében egy-két gyermek élt a szülőkkel kö4MNL OL CÖ. 1776., 1777.

zös háztartásban. Ennek megfelelően, Vas vármegyében két elérő települési zóna jött létre. A németajkú nyugati és a szlovénnyelvű déli részben az olyan települések voltak többségben, ahol egykét romacsalád lakott miközben a vármegye középső és keleti, magyarlakta részén, Körmend és Vép körül, nagyobb roma népességkoncentráció mutatható ki. Egyrészt találtunk olyan településeket, ahol a roma családok száma kilenc és 13 közé esett, másrészt olyan családot, amelyben a gyermekszám elérte a 10-et. Annak kimutatása, hogy ez mennyire és egyáltalán összefüggött-e a nyelvi - magyar, német vagy szlovén - eltérésekkel, további elemzéseket igényel.

Ha az egy romacsaládra jutó gyermekek, fiúk és leányok számát vizsgáljuk, a gyermekeknél a Németújvári járásban 1776-ban (3,17), a fiúknál a kőszegiben 1777-ben (l,6l), a leányoknál

16