Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas váremgyei cigányösszeírások. A népesség, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 höz kell adni.18 E gyermekek 12 éves korukig más családoknál szolgálóként éltek. A rendeletet Pozsony és Sopron vármegyékben lelkiismeretesen végrehajtották. Azok a családok, amelyekhez a gyerekek kerültek, évente 18 forintot kaptak.19 Az erős ellenőrzés és a lakosság többi részének életmódját figyelembe vevő, gyakran kegyetlen intézkedések révén - tehát társadalmon kívüliként fegyelmezve és mellőzve - kellett a romáknak a Habsburg Birodalomban aszszimilálódniuk. A felvilágosult abszolutizmus ambivalensen viszonyult a romákhoz. Egyrészt törekedett megszüntetni megbélyegzettségüket, másrészt azonban üldözte és megfosztotta őket kulturális identitásuktól.20 II. József császár és király (1741-1790, ur. 1780-1790) nagyjában és egészében anyja, Mária Terézia politikáját folytatta tovább.21 1783-ban Bukovinában felszabadította jobbágyi terhek kötelezettsége alól a romákat, akik addig rabszolgaként különböző szolgálatokat láttak el a kolostorokban és a nemeseknél. Egyúttal a császár „De Domicilatione et Regulatione Zingarorum” címmel a romákkal való bánásmódot illetően 18 A cigány gyermekek nevelőszülőknél történő elhelyezéséről lásd: Deáky Zita: Zigeunerkinder außerhalb der Familie. In: Die Volksgruppe der Roma und Sinti bis 1938. Tagungsband der 34. Schlaininger Gespräche 14. bis 18. September 2014. Hrsg. Rudolf Kropf, Gert Polster. Eisenstadt, 2016.123-132. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 157.) 19 http://rombase.uni-graz.at/cgi-bin/art. cgi?src=data/hist/moaern/maria.de.xmllvom (Megtekintve: 2016. november 22.) 20 Vocelka, Karl: Österreichische Geschichte, 1699-1815. Glanz und Untergang der höfischen Welt. Repräsentation, Reform und Reaktion im habsburgischen Vielvölkerstaat. Hrsg. Herwig Wolfram. Wien, 2004.350. p. 21 Baumgartner, Gerhard: 6 x Österreich. Geschichte und aktuelle Situation der Volksgruppen. Hrsg. Ursula Hemetek. Klagenfurt, 1995.116. p. irányelveket adott ki, amely többek között a következőket tartalmazta:- A romák nem lakhatnak erdőkben, hanem csak településeken, hogy jobban ellenőrizhetők legyenek.- A vándorlás tiltott volt számukra. A falvakat csak az éves vásárok napján, valamint különleges kényszerhelyzetben hagyhatták el.- Lovat csak haszonállatként tarthattak, ellenben a lókereskedés tilos volt számukra.- A romák kötelesek voltak nyelvükben és öltözködésükben a falusi lakossághoz igazodni.- Saját nyelvük, a roma nyelv használatát „24 botütéssel” fenyegették büntetni.- Az egymás közötti házasodás nem volt megengedett.- Kovácsként csak abban az esetben dolgozhattak, ha azt a hatóság szükségesnek tartotta.22 Továbbra is kegyetlen volt a kormány politikája a gyermekeket illetően. II. József császár előírta, hogy minden roma gyermeket 4 éves korában szüleitől el kell venni, és azoknak más uradalomban lévő nevelőszülőknél kellett felnőniük.23 Különböző iratokból és összeírásokból tudjuk, hogy 1786-ban a mai Felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria), a Németújvári (ma: Güssing, Ausztria) és a Gyanafalvai (ma: Jennersdorf, Ausztria) járások területén 72 roma családot írtak össze. Az azokban regisztrált mindösszesen 227 gyermekből csak 74 kisgyermek lakott szüleinél, míg 60 nevelőszülőknél, 93 pedig már szolgaként és szolgálóleányként parasztoknál dolgozott és élt.24 22 Mayerhofer, 1987. 27-28. p.; In Europa. 6. p. 23Clebert, Jean-Paul: Das Volk der Zigeuner. Wien-Berlin-Stuttgart, 1964. 87. p. 24 In Europa. 6. p. 72