Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)

Adattár - Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas váremgyei cigányösszeírások. A népesség, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 1. rész

2016/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények AZ 1776. ÉS AZ 1777. ÉVI CIGÁNYÖSSZEÍRÁS VAS VÁRMEGYÉBEN Az alább következő statisztikai elemzés megvizsgálja mindkét - tehát az 1776- ban és az 1777-ben készült - cigányösz­­szeírást, amelyek elsőként tudósíta­nak a Vas vármegyei romák foglalko­zási szerkezetéről, szociális helyzeté­ről, a gyermekek életkoráról stb. A má­sik két Nyugat-magyarországi várme­gyében, Mosonban és Sopronban, a leg­korábbi cigányösszeírások 1774-ből és 1775-ből származnak. A legelső adat­­felvételeket Vas vármegyében 1768- ban hajtották végre. E kézírásos össze­írás 52, a Kemenesaljái járásban lévő fa­lura terjedt ki.25 Ezzel szemben ugyan­ezen járásban az 1776. évi 45, az 1777. évi összeírás pedig 51 település adata­it tartalmazza. Utóbbiak már táblázatos formában készültek. Előre elkészített táblázatokat csak 1780-tól használtak. Vas vármegye 1776-ban és 1777-ben négy közigazgatási járásból állt: a Kő­szegiből, a Kemenesaljáiból, a Németúj­váriból és a Tótságiból. Utóbbi a várme­gye délnyugati, túlnyomórészt szlovén­lakta vidékét foglalta magában. 1778- tól a vármegye közigazgatását átszer­vezték, és azt az addigi négy helyett hat - úgymint a Kőszegi, a Kemenesaljái, a Németújvári, a Tótsági, a Szombathelyi és a Körmendi - járásra osztották fel. Vasban a többi vármegyétől - ame­lyek az adatfelvételt az év egyik felé­re korlátozták - eltértek abban, hogy itt az összeírást 1776-ban és 1777-ben az év mindkét felében - „pro utroque Se­mestri“ - végezték. A 18. század máso-25 Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Vas vármegye nemesi köz- és kigyűlésének iratai. Cigányok összeírásai. Conscriptio Zin­­garorum in Districtu Kemenesalla, 1768.18 föl. dik felében bekövetkezett letelepedé­sük előtt a romák még félnomádok vol­tak. Nyáron keresztül-kasul járták az or­szágot, majd ősszel, a hideg beköszön­tővel visszatértek téli szálláshelyük­re.26 Ez többnyire egy sátor volt, amelyet „csater”-nek neveztek, és a mai Dél-Bur­­genlandban a 18. század második felében is csak „cigány csader”-ként említettek.27 A félnomád életmód sokáig történő fennmaradása miatt ahhoz, hogy va­lamennyi romát regisztrálni lehessen, mindkét félévben szükséges volt őket az összeírásba felvenni. Az alábbi vizsgálat mind a négy járás­ban az következő kategóriákra terjedt ki:28 1. ) Lakhely település 2. ) A családfő vezeték és keresztneve 3. ) Az összeírt gyermekek nem és kor szerint. A további kilenc kategória - mint például a lakás vagy a foglalkozás - egy későbbi, a területi mobilitásra irányuló vizsgálat körébe tartozik. A két összeírásban alkalmazott adat­­felvétel közötti - így például a gyerme­kelvételt vagy a fiúk és leányok számát érintő - eltérések megnehezítik az egy­séges elemzést, és csak másfajta kép megrajzolását teszik lehetővé. AZ 1776. ÉVI ÖSSZEÍRÁS Az 1776. évi összeírás eltér a 18. század második felének többi adatfelvételétől. Egyrészt minden járás három-öt részre vagy kerületre tagolódott, és azokat ar­ról, a vármegyei közigazgatásban dolgo­zó személyről - főszolgabíró, szolgabíró 26 Mayerhofer, 1990. 261-288. p. 27 Kropf Rudolf: Die Sozialstruktur der Herr­schaft Schlaining im 18. und in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Doktori disszer­táció. Kézirat. Wien, 1966. 393. lev.; Mayer­hofer, 1990. 261-264. p. 28 A hely-, a család- és a keresztneveket a mai magyar helyesírás szerinti formában közöljük. 73 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom