Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 2. rész: 1906 - 1908
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 vezetés miatt meglehetősen kemény munkát végeztek, de ennek meg is lett az eredménye. A dolgozók sztrájkba léptek a kőszeg-répcekethelyi rész építése közben. A munkások kevesellték a bérüket. A legmagasabb napi kereset 2 korona 40 fillér lehetett, amelyért nem volt értelme eljönni a kubikosoknak Csongrád vármegyéből, így az érkező 150 munkásból 30-an hamar haza is utaztak. Panaszkodtak arra is, hogy senki sem néz feléjük, és az 1 hétre kapott 2-3 korona előleg még arra sem elegendő, hogy kenyeret vegyenek. Kilátásba helyezték az egész csoport hazatérését abban az esetben, ha nem változnak a feltételek.60 Ha ez bekövetkezett volna, akkor a vasút átadása késett volna. Ez azonban senkinek sem volt jó, így Stein a hazatérő dolgozók helyett újakat szerződtetett, akik nem léphettek már le csak úgy maguktól a jogi viszony miatt. Eközben a vonal iránya is némileg módosult. A vaspálya a GYSEV soproni indóházától egyenesen haladt tovább párhuzamosan a Déli Vasút mellett Kópházáig, és itt átszelte e pályát. Az utóbbi vasúttársaság Kópházán nagyobb teherpályaudvart létesített a Kőszeg felől érkező szerelvények zökkenőmentes továbbítása érdekében.61 Felsőpulyán is némi korrekcióra lehetett számítani azzal kapcsolatban, hogy hova kerüljön az állomás, mert ez idő alatt ott közigazgatási bejárást tartottak. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a pótbejárást azért, hogy sürgősen határozzanak erről.62 E helyütt mégis az első, a Stein és a hercegi érdekeltség által is pártolt Felsőpulya felett elterülő dombon létrehozandó állomás “Kövér, 1983.159. p.; A kőszeg-soproni vasút munkásai. = KésV, 1907. okt. 13. 2. p. 61 Kőszeg-soproni vasút munkásai. = KésV, 1907. okt. 27.2. p. 62 Vitás vasúti állomás. = SN, 1907. nov. 24.7. p. terve tűnt a legkönnyebben kivitelezhetőnek, mivel a többi megoldás jócskán megdrágította volna a vasútépítést. Mindeközben a harkaiak viszont révbe értek. Kossuth az óhajukra engedélyt adott Harkán egy állomás létesítésére, ami által sokkal közelebb kerültek Sopronhoz.63 A város törvényhatósága azonban aggodalmát fejezte ki egy Harka és Kópháza közötti rakodóállomás építése miatt, hiszen ezzel könnyen átterelhetik a forgalmat a Déli Vasútra, és az nem tenne jót a városnak. Közölték a miniszterrel és a vállalkozóval, hogy ha ezzel kapcsolatban nem történik korrekció, az általuk megszavazott segélyt nem folyósítják.64 Ez idő alatt a képviselőházban már az engedélyezéssel kapcsolatos utolsó döntések is megszülettek. Wekerle Sándor miniszterelnök beterjesztette a sopron-kőszegi vasút engedélyezésének megtörténtéről szóló miniszteri jelentést a Házba, amelyet a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz irányítottak.65 Steinnek az okozott ezúttal már fejtörést, hogy a kereskedelemügyi miniszter nem hagyta jóvá az útalap terhére a Vas vármegye törvényhatósága által korábban megszavazott kilométerenkénti 4000 koronát, hanem arra szólította fel a közgyűlést, hogy keressen más fedezetet erre.66 A megyegyűlés november 25-én tárgyalta újra az ügyet. Az állandó választmány, a korábbi álláspontjához hasonlóan, ismét a támogatás megtagadását terjesztette elő. Kőszegi József megyebizottsági tag újfent propagandabeszédet mondott a 63 Vasúti állomás Harkán. = SN, 1907. nov. 10.4. p. 64 A sopron-kőszegi vasút. = SN, 1907. dec. 1. 5. p. 65 A sopron-kőszegi vasút. = KésV, 1907. nov. 10. 3. p. 66 A sopron-kőszegi vasút viszontagságai. = SN, 1907. nov. 14. 3. p. 42
