Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Papp Júlia: Dokumentumok a Rumy család kettő serlegének történetéhez. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 tem, hogy járjon el a postaigazgatóságon, hogy a 132-es hivatalban, ahol elveszett, kifüggeszthessük a jutalmazási hirdetményt. Mindezt csak tájékoztatásnak közlöm, mert Titeket nem érint. Térjünk át a serlegekre. Azt a bizonyos műkereskedőt szombat-vasárnap csupán utolsó próbálkozásnak szántam. Le fogom írni Neked az összegezett és kikristályozódott szakvéleményt, amelyhez végső fokon ti is el fogtokjutni. E szerint mindkét darabot a XIX. sz. végén készítették eredeti minták után. Az 1884- ben Förster Ottó által kiállított kettős serleg még eredeti. Az egyik elgondolás szerint a tulajdonos készíttette a két másolatot és az eredetieket eladta. A másik lehetőség, hogy az ezüstműveshez javításra beadott serlegeket ő másolta le, az eredetieket megtartotta és a másolatokat adta vissza. Sokkal valószínűbb azonban az első verzió, mert mindkét másolat nagyon rossz. A nálatok lévő csavarja pl. egy biedermeyer aufsatzból való. Átnézték a világ összes ezüst jelzéseit is és az ezen lévőt sehol sem találták. Ugyancsak a nálatok lévő nódusán /ez a középső rész [sematikus rajz]/ olyan motívum van, amelynek semmi köze a serleghez. Miután [?] most szakvéleményt adok, a leg...[olvashatatlan szó] hamisítás, hogy egyes részek préselve vannak. És jön a végső, ami már nem is érdekes, maga az ezüst. A régi ezüstök finomak, puhák aránylag és természetesen oxidálódnak. Nem tudom a nálatok lévő oxidálódott-e már? Azonkívül olyan kemény és rideg a serleg, hogy valami disznóság van az ötvözet körül is. Mi nem savaztuk baton a Lehel téri postahivatalban. Megtalálónak magas jutalom. Kiss, Krisztina körút 75. VI.” A serleg ellopásának rendőrségi bejelentésére, illetve az esetleges nyomozásra vonatkozó forrást sem Budapest Főváros Levéltárában, sem az MNL OL belügyminisztériumi anyagában nem találtam. le, de Ti majd megnézetitek. Itt válaszolok egy természetes gondolatotokra is. Hátha én csináltattam a Ti eredetitekről másolatot? Ugye gondoltok ilyesmire is? Nos, ez a serleg legalább 60 éves, tehát nem mostanában készült, sajnos akkor sem, amikor az eredeti. Ezt aztán akármelyik mesterember is megmondja. A másik pedig, hogy egy rossz galván másolathoz is sok idő kell. Szóval ez egy percig sem aggasszon benneteket. Mindenesetre most már kérlek is benneteket, hogy vizsgáltassátok meg. A privát ismerőstök után okvetlenül hivatalosan is meg kell nézetni az Iparművészeti Múzeumban. Kérjetek értékelést is! Ha történetesen levédenék renaissance formája miatt, akkor is sokkal jobban jártok, mert így semmit sem ér úgy meg be tudnátok adni a Kossuth L. u. 1. sz. alatti bizományiba, ahol kb. 500 Ft-ra felvennék. A nálam lévővel azt javaslom, várjunk egy darabig. Ha meg lesz, természetesen visszaviszem a plébániára. A plébános úr azt mondta, hogy édesapád neki adta a templomnak. Mindenesetre nekem okvetlenül írd meg, hová vigyem a serleget, ha meg van? Tehát maradjunk annyiban, hogy ha felviszed öcsédhez, azt még megmutatjuk a műkereskedőnek! Azután vagy előtte sürgősen megvizsgáltatjátok, én pedig mindenben el fogok járni kívánságtok szerint. Várom értesítésedet. Édesanyádnak légy szíves átadni kézcsókomat. Téged őszinte barátsággal köszöntlek Magasi Kiss László Légy meggyőződve Pistám, hogy mindent korrektül és a Ti javatokra fogunk elintézni. u[tó]i[rat] Amennyiben jónak látod, személyesen is leutazom. Saját kezű, eredeti tisztázat, IM Adattári Gyűjtemény 70
