Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények a vicinális ügye. Komolyabb előrelépés nem történt, kivéve, hogy a kereskedelemügyi miniszter újabb 1 évvel megtoldotta Hannibálék előmunkálati engedélyét.15 Az „engedményes” lelkesedése alábbhagyott a projektet illetően, amely azért történt, mert a külföldi tőke felvétele nagy ellenkezést váltott ki sokakból, míg belföldi nem állt rendelkezésre, és ennek köszönhetően Hannibál nem tudta a tervét megvalósítani.16 Ez után, 1892-ben már Bobula János országgyűlési képviselő és a Van Severen Wollmann kereskedőcég kapta az újbóli, 1 évre érvényes előmunkálati engedély meghosszabbítását az ismert viszonylatban.17 Bobula kezdeti lelkesedése ellenére sem tudta realizálni - a tényleges tőke hiányában - a tárgyalt vicinális vasutat. A kőszegi sajtóban 1895-ben lehetett újból egy Sopront Kőszeggel összekötő HÉV-ről olvasni. Ehelyütt a soproniak céljukként azt fogalmazták meg, hogy vármegyéjük „nagy vidékét” Kőszeggel összekössék, de ehhez a helyi társadalom a korábbi meghiúsulás után meglehetősen pesszimistán állt már.18 Reménykedésre adott okot Radó Kálmánnak, a Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút (továbbiakban: GYSEV) igazgatósági székébe való kerülése, aki egy nagyszabású, az egész Dunántúlt behálózó helyiérdekű vasúti rendszer egyesítését kívánta elérni, emellett a tervbe vett vasutakat meg15 Előmunkálati engedély. = VKK, 1891. dec. 30. 1367-1368. p.; Vasút. = Sopron, 1892. jan. 3.3. p. 16 Kövér István: A Kőszeg környéki vasutak története, 1883-1893. Szombathely, 1983.149. p. 17 A kereskedelemügyi magyar kir minister által 1893 január 1-étől márczius 31-éig kiadott s a Vasúti közlekedési közlöny-ben kihirdetett vasúti előmunkálati engedélyek jegyzéke. = VKK, 1893. ápr. 16.430. p. 18 Uj vicinális vasút. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV), 1895. máj. 26. 2. p. építtetni, beleértve a sopron-kőszegit is.19 Mindeközben, Sopronban az elöljárók egyre inkább felismerték a létrehozandó vonal előnyeit. A várost tekintve a vasút mind ipari, mind közgazdasági szempontból óriási előnynyel járhatna, elodázása viszont kiszámíthatatlan veszteségeket generálhat. Sopron egy minden irányból gravitáló kereskedelmi gócpontként funkcionálhatna, ha ez a HÉV is megépülne, és ezt - a cikk írója szerint - korábban a település maradi gondolkodása hiúsította csak meg.20 A városban azonban inkább a vulkapordány (ma: Wulkaprodersdorf, Ausztriaj-pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) és az eszterháza (ma: Fertőd településrésze)-soproni vonal foglalkoztatta a vezetőket, így addig, míg az a két vicinális nem épül meg, egyértelművé vált, hogy a vasút Kőszeg irányába sem realizálódhat.21 Hiába volt tehát a sok próbálkozás, egyik sem valósult meg a kellő támogatottság és financiális háttér megléte nélkül. Egy dolog ennek ellenére biztossá vált, van tétje a két várost összekötő vasút megépítésének, és profitábilis vállalkozásként üzemelne, ha megfelelő vonalvezetéssel jönne létre. Ahhoz, hogy az érdekelt felek és az „engedményes” konszenzusra jussanak, még sok időnek kellett eltelnie. ELMOZDULÁS A HOLTPONTRÓL ÉS AZ ÉRDEKEK ÜTKÖZÉSE A Sopront Kőszeggel összekötő vicinális létrehozásának Drexler József és Lenek Kálmán ügyvédek személye 19 Vasúti tervek. = KésV, 1895. jún. 30. 2. p. 20Vasutainkról. = SH, 1895. dec. 5.2. p. 21 Létesülhetnek-e a Sopron vármegye területén tervezett helyi érdekű vasutak. = SH, 1896. máj. 13.1-2. p. 45
