Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 adott újabb lendületet, akik soproniként és a Soproni Építő és Földhitelbank Rt. képviselőiként a két település közötti vonalra előmunkálati engedélyt kértek a minisztertől.22 Az 1896. június 23-án, Locsmándon (ma: Lutzmannsburg, Ausztria) összehívott, a Drexlerék által kezdeményezett értekezleten Pöschl Péter helyi plébános ismertette a megjelent települések - Peresznye, Horvátzsidány, Locsmánd, Horvátgyirót (ma: Nikitsch településrésze, Ausztria), Udvard (ma: Frankenau-Unterpullendorf része, Ausztria), Pordány, Alsópulya (ma: Unterpullendorf, Ausztria) és Olmód - képviselői számára a vasúti tervét. A találkozó jó hangulatban zárult, a megjelentek egyhangúan támogatták Lenckék koncepcióját.23 A „Kőszeg és Vidéke” ez után azonnal hírül adta, hogy több község is kiáll a vasút megépítése mellett, amellyel Kőszeg akár egy közlekedési csomóponttá is válhat, hiszen a várost az alsó-ausztriai Edlitzcel24 összekötő pálya nyomjelzései már elkezdődtek.25 Lenek Kálmán és Drexler József soproni lakosok megkapták a „győr-sopron-ebenfurti vasút soproni állomásától Balf, Kópháza, Nagy- Czenk, Német-Keresztár (ma: Deutschkreutz, Ausztria), Küllő (ma: Deutschkreutz településrésze, Ausztria), Alsó-Péterfa (ma: Unterpetersdorf, Ausztria), Hasfalva (ma: Neckenmarkt része, Ausztria), Harácsony 22Kubinszky Mihály: A hatvan éves pozsonyi és fertővidéki vasutak keletkezése. = Soproni Szemle, 1958. 2. sz. (továbbiakban: Kubinszky, 1958.) 354. p.; Vasutaink. = SH, 1896. jún. 9. 2-3. p. 23 A sopron-kőszegi vasút. = SH, 1896. jún. 24.3. p. 24 A Kőszeget Edlitzcel összekötő vaspálya több próbálkozás ellenére végül sosem valósult meg. Hahnenkamp, Hans: Die Eisenbahnen im Burgenland zur Zeit der Habsburgmonarchie. 2. Anfl. Eisenstadt, 1994. 203-208. p. 25 Kőszeg vasúti góczpont. = KésV, 1896. jún. 28.3. p. (ma: Horitschon, Ausztria), Lakfalva, Lakompak, Veperd (ma: Weppersdorf Ausztria), Szent-Márton (ma: Markt Sankt Martin, Ausztria), Nyújtál-Kukerics (ma: Neutal, Ausztria), Csáva (ma: Stoob, Ausztria), Felső-Pulya, Alsó-Pulya (esetleg Mávard), Pervány (ma: Kleinmutschen, Ausztria), Frankó (ma: Frankenau-Unterpullendorf, Ausztria), Borsmonostor (ma: Mannersdorf an der Rabnitz településrésze, Ausztria), Alsó-László (ma: Mannersdorf an der Rabnitz településrésze, Ausztria) és Kéthely községek érintésével Kőszegig vezetendő”26 helyiérdekű vasútra szóló előmunkálati engedélyt 1 évre az illetékes minisztertől. Hannibál és Bobula elképzelésétől így eltérő vonalvezetéssel kelt életre a Sopront Kőszeggel öszszekötő vasút korábbi terve. Ennek az egyik új eleme, hogy a vonal a GYSEV, és nem a Déli Vasút soproni állomásába ágazna be. Időközben egy új terv is nyilvánosságra került. A korábbi kiscell-kapuvár-pándorfalui vonal engedélyese, Silberstein Ötvös Adolf budapesti újságíró, miután meghiúsult ezen elképzelése, egy Soprontól Bánfalván, Harkán, Nyéken, Borisfalván (ma: Kleinwarasdorf, Ausztria), Középpulyán, Alsópulyán és Répcekethelyen át egészen Kőszegig vezetendő HÉV-re kapott előmunkálati engedélyt 1 évre a kereskedelemügyi minisztertől.27 A vonalat a közös hadügyminiszter hadászati szempontból is relevánsnak minősítette, ezzel ő is felkarolta az ügyet.28 Ezt követően azonban Silber-26 Előmunkálati engedély. = KésV, 1896. júl. 26. 3. p.; Előmunkálati engedély. = VKK, 1896. júl. 24. 841. p.; Vasúti előmunkálati engedély. = SH, 1896. júl. 21.3. p.; Sopron-kőszegi vasút. = KésV, 1896. aug. 2.2. p. 27 Uj vasút a vármegyében. = SH, 1896. szept. 26. 3. p. 28 Előmunkálati engedély. = KésV, 1896. okt. 4. 2.p. 46
