Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Adattár - Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi ispotályok az újkorban. 2. rész – Szabó Imre kanonok (1747–1826) a polgári gyámolda támogatója
ADATTÁR ZÁGORHIDI ( ZI(iÁ\T BALÁZS SZOMBATHELYI ISPOTÁLYOK AZ ÚJKORBAN 2. RÉSZ- SZABÓ IMRE KANONOK (1747-1826) A POLGÁRI GYÁMOLDA TÁMOGATÓJAA szombathelyi ispotályok újkori történetét feldolgozó sorozatunk első részében részletesen bemutattuk a polgári gyámolda alapításának körülményeit és építéstörténetét a 17. század végétől a 19. század végéig.1 A feldolgozásból egyértelműen kiderül, hogy 19. század első felében az intézmény működésében és épületének kialakításában a leginkább meghatározó szerepet Szabó Imre kanonok játszotta, többek között az ő támogatásából épült fel 1823-ban az ispotály kápolnája.8 A jeles egyházi személyiség már csak azért is figyelmet érdemel, mivel hozzá kapcsolódik az ispotály és a kápolna egyetlen ismert - igaz mind ez ideig csak hivatkozásból és reprodukció formájában - berendezési tárgya: a kanonok ifjú kori arcképe. A portrét Géfin Gyula 1929-ben még látta, sőt le is fotóztatta a „szombathelyi aggápoldában” (amely természetesen már az 1896 után felépült új ispotályt jelenti), és egyháztörténeti munkájában be is mutatta.3 A későbbiekben azonban a festménynek nyoma veszett, a Szabó Imrével foglalkozó irodalom Géfin nyomán a kép reprodukcióját tudta csak közölni.4 Az egyháztörténeti és helytörténeti szempontból is különös értékkel bíró festményt azonban a közelmúltban egy véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani,5 így az alábbiakban - Szabó kanonok egy másik, szintén csak hivatkozásból ismert portréjával együtt - ezt is bemutathatjuk. Szabó Imre az egyházmegye 18. század végi - 19. század eleji papjai között kiemelt figyelmet kapott, ami jótékonykodásai mellet politikai nézeteinek tudható be. Életrajzát Géfin Gyula egyházmegye-története alapján mutatjuk be:6 1747-ben Csepregen született, nemesi családban. Egyházi tanulmányait - mint győri egyházmegyés kispap - Nagyszombatban kezdte meg, majd Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban folytatta 1768 és 1771 között; itt szerzett teológiából doktori fokozatot, és itt is szentelték pappá. Hazatérve győri püspöki szentszék jegyzője lett, majd öt év után elnyerte a nyúli plébániát. A Szombathelyi egyházmegye megalakulása után Szily püspök hívására hagyta el a győri püspökséget, és lett körmendi plébános. 59
