Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Gál József: A szombathelyi „hadizene”- A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája - 1. rész
1 leztek 20 Közben munkába léptek a Vöröskereszt szervezte önkéntes ápolónők. Szilveszterkor Széchenyi Rezsőné gróf vezetésével az egyik (4.) hadikórházban a katonáknak süteményt, teát, húst osztottak.21 A háború kitörését követően a színház még előadásokat tartott. Az Apolló és az Uránia mozik a háború alatt végig üzemeltek. A már megszokott koncertek helyett azonban szinte kizárólag csak a jótékonysági estélyek jelentették a zenei programokat. December 15-én a protestánsok rendeztek vallásos estélyt templomukban.22 A jótékonyságinak, leggyakrabban hadi délutánoknak, estélyeknek nevezett programok műsora nagyban hasonlított a mai nemzeti, társadalmi ünnepségek gálaműsoraihoz. Ünnepi köszöntőkkel, lelkesítő - szinte kizárólagosan - hazafias beszédekkel kezdődtek, amelyeket rendszerint a társadalmi élet egyik kiválósága mondott el. A zenei produkciókat - különösen - az első hónapokban még neves művészek szolgáltatták. A későbbiekben azonban már kevéssé ismert fiatalok vagy mára elfeledett művészek adták elő a zeneszámokat. Alkalmanként bekapcsolódott az előadásokba az itthon maradtak közül néhány amatőr muzsikus is. Az összeállításoknak elmaradhatatlan része volt - akárcsak a 19. századvégi estélyeken - egv-egy vers, monológ vagy rövid jelenet előadása is. A hangszeres muzsika folytonosságát a zeneiskolai növendékek, magasabb színvonalon a zeneiskolai tanárok hangversenyei jelentették. Egv-egy előadás erejéig pódiumra léptek a városban tartózkodó zenélni-énekelni tudó katonák is. A zenei és más kulturális programok nagy részét érthetően a női egyletek szervezték. A háború okozta döbbenet 1914 őszén - egy rövid időre - elnémította a muzsikát. Az első nagyobb nyilvánosságot kapott kulturális eseményt, a „hadi délutánt”, az izraelita nőegylet szervezte karácsony másnapján a Kul- túrházban (ma: Savaria Múzeum földszinti nagyterme). A nagyszámú, ezúttal is a „szokásos” előkelő közönség előtt megtartott műsor Prológgal kezdődött, majd Goldstein Klára Hevesi-Hertzka Imádság című dalát énekelte. Ezután a zeneiskola két későbbi tanárának - Knebel Mártának és Wiener Lillynek - zongora- és hegedűjátékát hallhatta a közönség. Knebel előadásában Schumann Arabeszkjének „minden szépsége érvényre jutott’l23 Wiener Lilly Kreisler egyik hegedűdarabját. (A művek pontos címét gyakran nem közlik a méltatások, ezért hiányoznak a megjelölése a következő oldalakon is G.J.) és Beethoven-Burmeister Menüettjét interpretálta. Ráadásként egy Schubert darabot is játszott. Az elmaradhatatlan magyar - valószínű népszínművek betétjei - dalokat Takács Manci adta elő. A hagyományosan kötelező prózai darabot, Dezső József a magyar leány című vidám monológját Flesch Bözsi mondta el hatásosan. A „hadi délután” a Himnusszal és a Die Wahl am Rhein című dallal fejeződött be. Zongorakísérő Kacsóh Feryné volt. A beszámoló közölte a felülfizetők névsorát is élen Békássv főispán feleségével. A bevételt a Vöröskeresztnek adták át a rendezők.24 7
