Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
In memoriam - Németh Tibor: Tungli Gyula (1932–2014)
IN MEMORIAM TUNGLI GYULA (1932-2014) A honismereti mozgalom olyan széles körben ismert egyéniségétől búcsúzunk, aki három megye - Gvőr- Moson-Sopron, Vas, Veszprém - helytörténetébe írta be nevét sokrétű publikációival. írásai a legszélesebb értelemben vett művelődéstörténet területével s ezen belül szaktudományos vonatkozásban nyelvészeti kérdésekkel foglalkoztak. Az Őt személyesen ismerők számára bizonyára sokakban a fentieken túl a mindig újabb feladatok lázában égő lánglelkű személyisége marad immár örökre emlékezetes. Tungli Károly földműves és Gyűrű Ida fia Izsákfán született 1932. május 9-én. Tanulmányait 1938 és 1942 között a római katolikus elemi népiskolában kezdte Izsákfán (ma: Celldömölk része), majd 1946-ig a Gyömörey György Polgári Fiúiskolában tanult Celldömölkön. Középiskolai éveit 1946- tól 1950-ig a celli Gábor Áron Gimnáziumban töltötte. Diplomát előbb 1953- ban Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán szerzett, majd 1955-ben elvégezte az ELTE ВТК magyar szakát, későbbl958-ban a történelem szakát is. 1976-ban magyar nyelvészetből doktorált, disszertációját „Pápa földrajzi nevei” című értekezésével védte meg. Vas megyében 18 éves koráig élt. Kemenesalján már diák korától kezdve foglalkozott szülőföldje történetével és népnyelvével. 1952/1953-ban Mezőlak Általános Iskolájában tanáijelölt, majd 1955-től 1958-ig az Ajkai Gimnázium magyar szakos tanára volt. 1958 és 1983 között a pápai Türr István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, közben 1973/1974-ben a Nyitrai Főiskola magyar lektoraként tevékenykedett. 1983-tól 1992-ig a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola adjunktusa, majd docense. 1992/1993-ban a Veszprémi Egyetem teológia fakultásának pedagógia tanára. 2003-2004- ben - már nyugdíjba vonulása után - történelmet tanított a pápai Batthyány Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában. 1958 óta vett részt az ismeretteijesztésben. Kutatási területei: névtan, művelődéstörténet, helytörténet. 1962 és 1992 között honismereti szakkört és speciálkollégiumot vezetett. Számos tudományos társaságnak - Magyar Nyelvtudományi Társaság, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Pápai Művelődéstörténeti Társaság - volt a tagja. Az 1970-ben Pápán megtartott II. Diák Honismereti Konferencia főrendezője. 1973-ban lektorként - Tőzsér Árpád költővel együtt - Petőfi-kiállítást rendezett, amelyet 6000 szlovák és magyar diák tekintett meg. 1982-ben életre 83
