Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Wirth Zsuzsanna: A Holokauszt szombathelyi evangélikus áldozatai
az adót 1944-ig. (1945. évnél a bejegyzés: „izr.”)34 Friedmann Ferenc kereskedőt és feleségét, Dániel Katalint, dr. Dániel Ernő ügyvéd leányát. (Születési évük: 1896 és 1909) Mindkettőjük keresztapja dr. szentmártoni Radó Lajos. Friedmann Ferenc 1943 júniusában még élt az adókivetés tárgyalása idején, de még ebben az évben özvegye szerepelt befizetőként. (1945. évnél bejegyzés: „áttért zsidó”.)35 Pint Gvuláné Apfel Lenke 1938. december 23-i felvételekor bizonytalan eredet derült ki. Izraelitaként tért át, ám születésekor (1893) felekezeten kívülinek számított. Fége evangélikus vallására tért át. Purt Gyula malomtisztviselő és adófizető gyülekezeti tag volt. Keresztszülők: a malomigazgató édesanyjával, celldö- mölki lakosok. (1945. évnél bejegyzés: „Celldömölk”).36 1938. december 28-án áttért az evangélikus vallásra Weisz Katalin háztartásbeli illetve varrónő. Azonban hamarosan, 1942. január 17-én visszatért a kongresszusi izraelita egyházba. Az Észrevételek rovat bejegyzése: „Saját bevallása szerint a zsidó törvény rendelkezése miatt visszatér az izraelita vallásba. ”37 1940. szeptember 26-án - Weisz Pállal egyidőben - keresztelte Kutas Kálmán Berger Klárát, Berger Zoltán órás és ékszerész leányát. A keresztszülők: Ulreich Nándor építőmester feleségével. 1941. május 22-én házasságot kötött édesapja evangélikus alkalmazottjával, Németh László ékszerésszel. 1942-ben született evangélikus kislányuk, Zsuzsanna, akinek keresztszülei a már római katolikus testvérek lettek: dr. Berger László orvos és Schwarzné Berger Judit.38 A sümegi születésű Márkus Jenő tisztviselőről nem derült ki, hogy hol, mikor tért át, mikor költözött Szombathelyre, és mikor kötött házasságot evangélikus feleségével, Pécsi Máriával. Márkus Jenő és felesége 1940-1944-ben szerepelt az egyházfenntartási adót fizető tagok nyúlván tartásában. (1944. évi bejegyzés: „elköltözött”.)80 1944. márcus 19-én, vasárnap az evangélikus templomban ünnepi istentiszteleten avatták fel a 2. világháború addig mát elvesztett hősi halottainak emléktábláját. Az ünnepre készülő emberek az utcán szembesültek a német megszállás tényével, az SS-páncélos ezred katonáival. A lakosság arról nem értesült, hogy Gestapo csoport is érkezett városunkba.40 Ekkor indult el az a gonosz, előre megtervezett és aljas módon végrehajtott folyamat, amelynek egyre durvább fokozatait az áldozatok nem sejtették, még kevésbé a zsidó törvényiek hatálya alá nem eső lakosság. Felfoghatatlanul tragikus helyzetbe kerültek a „kikeresztelkedett” zsidó emberek. Sokan közülük már valamelyik keresztyén felekezet közösségébe születtek, nevelkedtek. Április 4-én a belügyiminiszter elrendelte az ott lakó/tartózko- dó zsidók névjegyzékének összeállítását minden településen. Ez a rendelet nem jutott Mészáros Hugó polgármester tudomására. Sürgetésre csak június 12-én hívta fel a Zsidó Hitközségi Tanácsot a kimutatás elkészítésére 3 napi határidővel. Kapkodva, házról házra járva írták össze - az adatokat sokszor csak emlékezetből - a már gettólakó szombathelyi zsidónak minősített személyeket.41 Ennek a listának alapján állapítható meg, hogy 11 evangélikus gyülekezeti tag lehetett az 1944. július 4-én Auschwitzba indított deportáltak között a holokauszt áldozatává. Róluk emlékeztünk meg a 70. évfordulón: Weisz Ferenc, Weisz Ferencné, a 14 éves Weisz József Györgyi, Weisz Ferenc István a M. Kir. Áll. Faludi Ferenc 36
