Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
hatékonyságát.88 Egy vármegyei bejegyzés pedig arról tanúskodik, hogy már 1611-ben a vármegye engedélyt adott egy, a Nagyzsennve nevű possessió területén lévő Sorok és Dobos patakokon való vámszedő hely, híd valamint töltés építésére, mondván azon a helyeken veszedelmes és nehéz az átkelés.89 A Zsennye és Körmend közti szakasz esetében fontos híd állt Hídvégnél, valamint ezen kívül létezett még két, a Batthványak által birtokolt híd. A hidak közül a szecsődi80 és hollósi81 hidakon már a 17. század első felében találkozunk a védelemhez használt felvonóval, vagyis „emelcső”-vel. A hidak fontosságát és egyben fenyegetettségét kiválóan illusztrálja Kerpacsics István egerszegi kapitány, 1647 novemberében írt levele, amelyben arról értesítette Batthyány Ádámot, hogy a törököknek „... bizonyosan szándékja Hídvéget Szecsődöt Hollóst meg akarja rablani, Nagyságos uram a hidaknál jól kell vigyázni mert bőr hajókat el akarják vinni azokon az hidaknál által mennek éjjel és le verik az lakatot, le eresztik az hidat és azon által mennek. ”88 Ugyanakkor a három fontos híd védelmét nem látta el vár vagy éppen megerődített épület. Körmenden szintén híd állt, amely a missilisek tanúsága szerint szerkezetével együtt fából készült.38 A hídra Körmend palánkkal és vizesárokkal körülvett vára vigyázott. A város 1605-ben került a Batthványak kezébe,84 majd 1650-ben hajdúprivilégiumot kapott Batthyány (I.) Adámtól.35 A várost körülvevő palánk tekintélyes méretére utal, hogy 1645-ben Francsics Gáspár körmendi kapitány többek közt 1000 deszkát kért Batthyány Adámtól a palánk befedésére.36 Körmend mind a várban állomásozó katonasága, mind pedig az erődítését tekintve a Rába legjelentősebb vára volt. Erre utalnak Csányi Bemát 1653-ban kelt levelének azon sorai is, amelyekben arról panaszkodik, hogy az őrségi polgárokat a körmendi párkány javítására erőltetik, holott annak jó az állapota, ellenben a csákányi malomgáttal, amelynek megcsinálására nagyobb szükség lenne.87 A Rába felső szakaszának másik jelentős erőssége, amely hidat őrzött, Csákány volt. A vár megépítése szorosan kapcsolódik a Rába hídhoz. Egy 1596. évi Vas vármegyei közgyűlési bejegyzés tanúskodik, hogy a nevezett évben Batthyány Ferenc kérelmére a megye kiküldte a szolgabírót a Rába folyó egyik, Csákányhoz közeli átkelőhelyének szemrevételezése ügyében, ugyanis a nagybirtokos úr hidat akart ott építeni. „Batthyány Ferenc úr azt is elrendelte, hogy építsenek egy kis váracskát az építendő híd védelmére.”™ Mindenesetre annyi bizonyos - mint az a körmendi és a sárvári végek váraiban szolgáló katonák zsoldadatait mutató táblázatból is kiderül30 -, hogy 1601-ben a Csákányban és Szentpéteren összesen 200 katona elhelyezését irányozták elő, így tehát ekkor már állt a vár. Bél Mátyás 1730 körüli leírása pedig arra is utalást tesz, hogy a csákányi uradalomhoz tartozó falvak közül jó néhány sáncárokkal volt övezve.40 A 17. század elején a vezető szerep ekkor azonban még Csákány és Szentpéter közül az utóbbié volt.41 Csákány esetében is egy vesszővel befont palánkkal megerősített várról van szó, amelyet vizesárok vett körül, és amely árok a vizét a Rábából nyerte.48 A csákányiak számára a hajdúszabadságot biztosító pátens 1646-ban kelt, de a kiváltságokat illetően egy 1643-as urbárium már mind a jobbágyok, mind pedig a zsellérek között 26 katonát, 14 hajdút, egy vajdát, egy vicevajdát, egv-egy 35
