Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel

gyülekezethez csatlakoztak, annak Kisölbő81 melletti második filiájaként.88 A lelkésszel úgy egyeztek meg, „[...] hogy esztendőnként reggeli prédikálásra hatszor menvén az három fő ünnep napokon egyszer egyszer. És evangéliomos ünnepnapokon az szerint háromszor, ezen kívül az mikor érkezik déllest23 is. Fizetése innen az ölbői prédikátornak ez. Minden háziul fél-fél köböl búza és fél-fél köböl ros, vagy szánt vagy nem szánt; az egyéb szolgálattya és fizetése mint az több templomos helyiül” 5*

Az egyházlátogatást követően Esztergács neve Nádasdy (III.) Ferenc (1623-1671) birtokairól készült 1639. februári sárvári keltezésű urbáriumban tűnik fel legközelebb, amely a rövid életű település történetét tekintve a legtöbb információt nyújtó magyar nyelvű forrás. Az urbárium bejegyzései rendkívül értékesek, hiszen alig 9 évvel a telepítőlevél kibocsátását követően az összeírás révén megismerhető az oda települt személyek (családfők) neve, az általuk használt telek nagysága és az egyes gazdaságok vagyoni helyzete. Az urbárium összességében kilenc családfőt vesz számba, akik Vz telken (kilenc lakott Vs telek és egy puszta Vz telek, azaz összesítve 5 egésztelek) gazdálkodnak.85 (Lásd 2. sz. függelék.)

Még 10 év sem telik el, amikor egy 1647-ből származó irtásföld összeírás szolgál újabb érdekes gazdasági adalékkal a virágzó falu, Esztergács, lakóinak életéről, beszámolva arról, hogy lakói a szomszédos falvak - Porpác, Bőgőt, Szilvágy28 és Vát - gazdái részére szántóföldeket és réteket adtak el (összesen 23 forintért), ,/iz Esztergátsi jobbágyoktul pénzeken vették meg örökben az vidékiek az réteket. ” így például a „Szilvágyon lakó Németh Péter 4 forintért. Vörös István meg hagyott özvegyét Esztergácsrul vette feleségül, ennek az aszonnak vagyon egy leánya elöbbenni esztergácsi urátul, és igy bírják a rétet. ”87

Egy évvel később még mindig a település kivételes helyzetét jelezheti számunkra, hogy az 1648. március 2-án, Szombathelyen megtartott Vas vármegyei kisgyűlés jegyzőkönyvében, néhány Németújvár ( ma: Güssing, Ausztria) körük falu mellett, a sárvári várhoz tartozó Esztergácsot is említik a rovás- és egyéb adókat nem fizető, mentességet élvező települések között.88 Az előző évi, adózást szigorító 1647. évi törvénycikk, úgy tűnik, nem érintette a falut.89 Ezt megerősíti az, hogy a május 1-jén összeült következő vármegyei közgyűlés az adózással kapcsolatban nem tárgyalja,80 valamint az ugyanekkor kelt Vas vármegyei rovásadó-jegyzékből Esztergács hiányzik.81

A bíztató kezdet után hamarosan kedvezőtlen előjelek mutatkoztak. 1656. április 6-án egy Nádasdy (III.) Ferenc és Eördögh István, Pölöske várának kapitánya, a pölöskei uradalom földesura között létrejött szerződésből értesülhetünk arról, hogy a falu Nádasdyak tulajdonából birtokcsere révén az Eördögh család tulajdonába került át. A záloggal kombinált birtokcsereszerződés egy korábbi, 1655-ben megkötött egyezség Eördögh István részéről kezdeményezett módosításnak írásba foglalása, lényeges részeit érdemes szó szerint idézni: „Mi, gróf Nádasdy Ferenc [...] egyrészről és nemzetes Eördögh István uram másrészről az elmúlt 1655. esztendőben bizonyos jószágunk végett akarnánk cserélnünk [...] Elsőben, hogy Eördögh uram őkegyelme pölöskei

8