Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel

jószágát Szala vármegyében levőt, adta minékünk .... mind több hozzátarto­zandó jószágokkal, mind kiket de facto bír őkegy elme [...] Mi is azon pölöskei jószágért megnevezett Eördögh István uramnak akkorbéli megegyezésünk szerént adtunk volt Pusztacsalád32 és KeczeV™ nevű két falunkat Soprony vár­megyében levőket magának és feleségének, Bessenyey Orzsébet asszonnak éltéig, leányának Juditnak [...] mindazon megnevezett falukhoz való igazsá­gával. [...] Hozzáadván, hogy ha Isten ez világbul kiszóllétaná Eördögh István uramat, feleségét Bessenyey Orzsébet asszont, az őkegyeimének gyermekedül vagy legatariusaitul föllyül megnevezett jószágunkat különben el ne vehessük mi avagy megmaradékink, hanem letévén elsőben 7000 foréntot mi avagy successorink, tartozzanak ők is minden pörpatvar nélkül visszabocsátani, s több jószágunkhoz foglalhassuk [...]. Eördögh István uram [...] az őkegyei­mének adott jószágunkat alkalmatlan helyen valónak találta lenni magában, újabban instált előttünk, kérvén azon, hogy [...] már egyszer őkegyeimének adott jószágunkért alkalmatosb helyen való jószágunkat adnánk és enged­nénk. Meghallgatván ezért őkegyeimének ezéránt való instanciáját [...], adtuk ezért elsőben köztünk lett contractusunkban specificált jószágunkért péterfai majorunkat34 négy azon helyen való zsellérünkkel együtt, ha pedig azon ma­jorunkban alkalmas lakására való szoba nem volna, magunk tartozunk egy kályhás szobát rajta éppéteni őkegyeimének számára kamarájával együtt, azonkívül Esztergács és Ötvös3* nevű két falunkat, mindenik portiók pedig Vas vármegyében levők, mindazon majorunkhoz és két nevezett falunkhoz tartozandó igazságával, szántóföldéivel, rétéivel, legeltető mezeivel, halászó vizeivel, dézsmáival f...]”86 (Lásd 3. sz. függelék.) Sajnos nem deríthető ki pontosan, hogy mi késztette a törökverő kapi­tányt, a több vármegyében is alispán földesurat, hogy a Pölöske mezővárost és 16 zalai falut számláló uradalmát a/, ehhez képest csekély értékű Vas vár­megyei birtokokra és 7000 forintra elcserélje. Esztergács neve ezt követően egy 1663. április 25-én kelt latin nyelvű urbáriumban jelenik meg, amely már a kezdődő pusztulást előlegezi. Az ösz- szeírás Esztergács esetében már csak 2 és Vs egész telket és ugyanannyi pusz­tatelket számol, megállapítva, hogy a település lakói censust37 nem fizetnek. A falu pedig Eördögh István tulajdonában van.38 Esztergács sorsa 1667-re megpecsételődött, a település már teljesen el­néptelenedett. Egy akkortájt készült magyar nyelvű összeírás a településre már mint pusztává lett falura utal, ugyanakkor az ölbőiekre hivatkozva név szerint megnevezi annak (korábbi) telepeseit, szerek alapján csoportosítva azok pusztává lett jobbágytelkeit. Az urbáriumban nyilvántartásba vett egész telkek száma 7 és Vs. A bejegyzések alapján Esztergács lakóinak, pontosab­ban leszármazóiknak (fiainak) további sorsa is nyomon követhető. Egy ré­szük a szomszédos településekre került jobbágynak, más részük ugyancsak a szomszédos falvakba, valamint Sárvárra ment mesterséget tanulni, illetve haj­dúként szolgálni, stb. Az urbárium ugyancsak az ölbői lakosokra hivatkozik, amikor leírja, hogy a település Eördögh István árvái tulajdonában pusztult 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom