Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
oszmánok elleni védelemben. Mint láttuk, mind a bevágások, a fentőzések mind pedig a górék épületének centrális elemét a fa képezte. Emellett szükség volt még fára a Indákhoz, valamint a várak erődítésének részét képező palánkokhoz118 is. A Rábán lévő hidak többnyire fából készültek, amelyek így folyamatos karbantartásra, ú jjáépítésre szorultak, de ennek ellenére az egyes hidakhoz használt fagerendák, szálfák nem jelentettek nagy tételt.119 A háborúk kapcsán legtöbbször az erődítmények, különösen a palánkvárak faigényét említik,120 az erdők pusztulásának egyik okaként. A levelekben előforduló faanyag kérelmek ugyan első hallásra soknak tűnnek de például Csányi Bemát 1658-ban 500 szál fát kért urától a tótfalusi kastélyának épületére,121 amely azonban nem tesz ki többet néhány hektár erdőterületen lévő fánál. így tehát amellett, hogy az erődítésekhez is többnyire fát használtak, a végvárak általában nem fogyasztottak olyan rengeteg fát.122 Emellett pedig a Rába menti erdők védelmében megjelentek azok a rendelkezések, melyek tiltották, hogy a korlátlan mértékben vágják a fákat. Példáid Nádasdv Ferenc az 1639. esztendőben megtiltotta Szentivánfa és Újfalu határában a Rába-menti erdők vágását, 1662-ben pedig urasági engedélyhez kötötte az irtások létesítését.1811 A védett és a földesurak használatában lévő Tilalmas erdők fáját ritkán használták, de rendkívüli helyzetek alkalmával igénybe vették.124 Ugyanakkor amellett, hogy az erdőállományt óvták, a veszélyesnek ítélt és ezáltal a védelem szempontjából előnytelen erdőszakaszokat gyakran kivágták. Például Molnaszecsődön egy erdő „az Rába hídjához közel volt és gyakorta az török lesett benne, sok kárt tettek mivel egynéhány gyermekeket vittek onnan, azért kölletett [az erdőt] levágniok. ”185 A górék létesítésénél különösen ügyeltek arra, hogy a górét olyan helyen állítsák fel, ahol a környék térhangzása lehetővé tette a szomszédos őrhely értesítését ellenséges támadás esetén. Erre utal Csányi Bemát levele is a csákányi góréval kapcsolatban: „...Irhatok n\a.\g\yság]od[na]k mind Zc[egyel]mes uramnak az minemű két Strázsát fogadtunk azokat még eddig az kastélyban állatuk Igen Siket helyen vannak ha nem Tudom mennyit lőnek ők nem hallhatják az ki nagy fogyatkozásunkra vagyon hanem Ilyen dolgot Gondoltam egy Górét kezdtem négy magas lábra Csináltatni az város közepén Igen hallatos helyen vagyon ott akarok Strázsáltatni... ”120 A kiváló akusztikai tulajdonságokra azért volt szükség, mivel az ami ezeket az önálló védelmi alkalmatosságokat rendszerré kapcsolta össze az a hírlövőrendszer volt. A hírlövő rendszer, valamint a hírlövő mozsarak alkalmazása a hírszolgálat hatékony eszközének bizonyult. A hírlövés rendjével Batthyány (I.) Adám, egy 1644- ben kelt főkapitányi utasításban foglalkozott, amelyben meghagyta a kapitányoknak, hogy ha az oszmánok Pölöskét délről megkerülve átjutnának a végvárvonalon, akkor a pölöskeiek ágyúlövéssel figyelmeztessék Kemendet, az pedig szintén egy lövéssel Szentgrótot és Egerszeget. Ha a török esetleg észak felé kanyarodna el, akkor a pölöskeieknek két lövést kellett leadniuk, a kemendieknek pedig egyet. Amikor a török már a Zalán is átkelt, Egerszegnek kétszer kellet lőnie.127 Ugyanakkor, ha a török a Zalán átkelve észak felé fordult, az Egerszegen eldördülő két lövés Körmendet is riasztotta.128 Egerszeg mellett Lövő várának is feladata volt, hogy török támadás esetén lövésekkel értesítse Körmend és Csákány várát.120 45
