Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
A hírközlő rendszerbe bekapcsolódva külön lövőszerszámokat tartottak a Rába menti várakban is.180 Ezen várak is igazodtak a jelzőrendszeri szisztémába, mivel miután Egerszeg és Lövő felől hír érkezett, a Rába menti várak is kettőt lőttek, annak érdekében, hogy egyrészt értesítsék a polgárokat, másrészt pedig a várakon kívül lévő katonaságot a várba gyűjtsék. Azonban ezek a hírlövések nem mindig érték el a céljukat. 1647-ben Francsics Gáspár panaszkodott Batthyány Ádámnak, mondván, hogy miután hírt kaptak, hogy Kanizsáról kijött egy pribék, Körmenden kettőt lövetett, de ennek ellenére sem a vajda katonái, sem pedig a lovas hadnagy katonái nem jelentek meg.181 Az pedig, hogy a katonák „nem ülnek fel a mozsárlövésre” a védelem esélyeit nagyban rontotta, mert, - ahogy az össze nem gyűlt katonasággal kapcsolatban, Csákány esetében Csányi Bemát méltatlankodva írja - „... mikor lövetek azok is állanának elő jövőnek ki Török után mentül Többen lehetnénk annál jobban volna mikor lármánk vagyon. ”18a Ebbe az információrendszerbe illeszkedtek bele a górék. A górék egymáshoz viszonylag közel építették, így a hallótávolságon belül lévő strázsahelyek veszély esetén lövésekkel riaszthatták a lakosságot és a nagyobb erősségek őrségét. A górékban muskétákat és szakállaspuskákat is tartottak általában különböző funkciókban. A muskéták, a nagyobb rombolóerejüket kihasználva a hidak és egyéb létesítmények védelmében töltöttek be fontos funkciót, a szakállasokat pedig jelzések leadására használták.188 így tehát a górék feladata a riasztás mellett a kisebb támadások esetén az őrhely által óvott kelő vagy híd védelme is volt. A górék által működtetett jelzőrendszer igénybevétele és működése a folyamatosan igényelt lőszer és fegyverutánpótlásokban is megmutatkozik.184 A hírlövőrendszer mellett az információhálózat részeként megbízhatóbb híreket szállítottak a pénzzel vagy ajándékokkal fizetett állandó kémek,185 illetve az alkalmi hírszerzőknek számító rabok,186 és hódolt polgárok187 is. A hírszerzők révén azonban az esetek többségében csak általános értesüléseket szereztek a kapitányok, mint „patkoltatnak az ebek” vagy „sok gyűlt török vagy on” stb.138 Ennek ellenére a Rába menti várkapitányok rá voltak utalva az állandó és az alkalmi hírszerzők információira, sőt el is várták azok szolgáltatását. Ennek kiváló bizonyítéka Csányi Bemát 1656-ból származó levele, amelyben mint úja: ,/lz hódolt polgárság nagy vakmerőségre vette magát, sehonnan hírt nem hoznak, sem nyomot nem járnak, jó volna megijeszteni bennek a karót bizony megérdemli... ”189 Ezen felül futárszolgálatot is létrehoztak, amelyek a Batthyányak idején Körmend és Németújvár központtal működött. Batthyány (I.) Ádám megkövetelte a végvárak parancsnokaitól és magánkatonaságának tisztjeitől, hogy a török megjelenését a zalai végeken azonnal közöljék vele. Szükség esetén lovas futárok hírláncot alkottak.140 A Rába vonal őrzése sok esetben nagy terhet jelentett. A legtöbb esetben főként nyáron, a mezőgazdasági munkák idején elégedetlenkedtek a katonák. „Itt való hadnagyság beli katonákat az Rába mellé Szállítottam Szorgalmatosságal mindenképpen vigyázásban és készen vagyok... az katonák nagy Sqjnálódással vannak, hogy most őnékik takaró idejük vagyon és Gabonát kellene hordani... ”141 A visszafoglaló háborúk (1683-1699) megindítását követően az ország területe folyamatosan szabadult fel az oszmán fennhatóság alól, és ezzel együtt 46
