Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel
el.39 Az ölbői telkek nyilvántartásba vételénél olvasható, hogy ott az egy egész telekhez tartozó 27 hold40 szántóföld mérete 24 Vs-re csökkent mivel, „az hármát uram őnagysága Esztergácshoz rendelteUgyanakkor a „Délrejáróban” lévő 7 hold szántóföld Esztergács elpusztulása után lett hozzáillesztve az ölbői földekhez.41 (Lásd 4. sz. függelék.) 1670. szeptember 17-én készített urbáriumban Esztergácsot, mint elnéptelenedett falut, nagyobbfajta prédiumot nevezik meg, megjegyezve, hogy „pusztán hagyott falu, lakók nélkül, a jobbágyok az engedmények (mentességek) leteltéig terheit viselték, majd titokban pusztán hagyták”.42 A PÖLÖSKEI EÖRDÖGH CSALÁD VAS VÁRMEGYÉBEN (1622-1677) A fent említett pölöskei Eördögh István (és árvái) az Anjou-kor óta a történeti Zala vármegyében jelentős szerepet betöltő földesúri família, az Eördögh család utolsó ismert tagjai. A neves család 17. századi történetét célszerű röviden - Esztergács pusztulásával összefüggésben is - áttekintenünk. Az első Eördögh, aki Vas vármegyében birtokot szerez, Simon (?-1634), 1608-ban már Zala vármegyei másodalispán.43 1612-ben pedig már Pölöske vára kapitányaként szerepel a forrásokban44 és 1630-ban még mindig pölöskei kapitány.45 Az 1617-ben történt vármegyei tisztújítás során lemond alispáni hivataláról, de a vármegye nemességének kérésére mégis megtartja pozícióját.46 Alispánként 1613-ban,46 1617-ben48 és 1622-ben4n is Zala vármegye országgyűlési követének választják meg. 1623-ban pedig már a Dunán inneni részek helyettes főkapitányaként működik,50 amikor ez év május 1-jén összehívott közös Zala és Somogy vármegyei közgyűlésén, ezúttal véglegesen, a tisztújítás alkalmával lemond zalai alispáni megbízatásáról.51 1627-ben a Dunán inneni részek helyettes főkapitányi tisztsége mellett már Vas vármegye alispáni hivatalát is betölti.51 A rendelkezésre álló források alapján Eördögh Simon 1622-ben szerez először Vas vármegyei birtokokat. Sibrik Anna, Inkofer János özvegye, leányával, Inkofer Orsolyával, Simonnak és feleségének, Pap Orsolyának, ekkor 15000 forintért átadja Szelestey István által az özvegynek még 1612-ben 14000 forintért átengedett „Ivánegerszegben.53 Terestyénfalván,54 Újfaluban55 és Deák-i avagy Gyák-i™ falukban és Tapaszfalva-v'7 praediumban” lévő jussait.58 Eördögh Simon azután 1630-ban II. Ferdinánd (1578-1637) iktatóparancsával megerősítve megkapja a fenti Iván-, más néven Puszta-, más néven Kastélyosegerszegnek is nevezett teljes birtokot és kastélyt („Iuan seu Puszta Egerszegh seu Castelios Egerszegh”), valamint a többi falut is. Eördögh Simon ekkor már második feleségével, Bakócza Orsolyával él 59 Megszerzett birtokaiba azonban nem léphet, mivel az zálogosok, „idegenyek kezénél volt”.60 1634-ben Eördögh Simon meghal.61 Halála előtt fenti birtokait feleségére, Bakócza Orsolyára, transzferálja (aki már csak új félje, Pemeszy Ferenc, és annak családja révén 1653-ban tud birtokba lépni).62 Az ivánegerszegi kastély és tartozékai így kikerülnek az Eördöghök kezéből. A következő nemzedéket Eördögh István63 képviseli, aki 1636-ban már Pölöske végvár kapitánya64 és ezt a pozíciót tölti be még 1656-ban is.65 A pölöskei 10
