Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma

előre Stájerország felé. Mily csodálatos látvány! Balra a Rába völgyét és jobbra a Lapincs völgyét, amelyek Szentgotthárd előtt összefolynak, látjuk elterülni előt­tünk, széles [és] nyílt kilátással a szép Stájerországra. A Rába völgyén át a tá­volban a staler maribori hegy tűnik fel, a messzi háttérben megpillantjuk Karintia hegyeit. Fehring mezőváros, amely éppúgy 2 mérföldre van innen, az első telepü­lés Stájerországban azon az oldalon. Szentgotthárdról Fehringen. Feldbachon és Gleisdorfon át nagyon jó út vezet Grácba. A Lapincs völgye irányába jobbra felfe­lé vannak Rábakeresztúr, Patafalva,88 Okörtvélyes,M Királyfalva,®5 Dobra falva™' és RadafalvaH7 települések, ahonnan a postaút Fürstenfeld, Stájerország legelső első tartományi hercegi városa felé vezet. Szentgotthárdtól 1/2 órányi88 távolságra, egy meglehetősen magas szőlő­hegy legmagasabb részén van az apátságnak egy kis nyári kastélya egy ká­polnával, a rendtagok és idegen vendégeik vidéki tartózkodásához szükséges kényelemmel felszerelve. Fent bájos kilátás ejti rabul a szemet, Szentgotthárd és környéke a lábainknál fekszik. Egy szerfelett nagy szőlőhegy, amely kiváló bort terem, több gyümölcsöskert, liget és rét öleli körül a hegyet, és a hegy egyik alsó részén a 18 éve Andreas Prindlmayer atya perjel - a különböző rendi tisztségekben, és az apátság gazdálkodásának vezetésében megőszült férfiú és gyakorlatias mezőgazda - által létrehozott és gondosan ápolt, egy parkban át­alakított vörösfenyőliget árnyékfolyosókkal, barlangokkal, a hűs árnyékaiban biztosított változatos részekkel, több a hegyről csövekkel levezetett kis kutak­kal [teszi lehetővé] a legüdítőbb tartózkodást. Az apátsági uradalom mezei gazdálkodásának érdemes elöljárója, Andreas Prindlmayer atya már 32 évvel ezelőtt vörösfenyőt (pinus latrix) ültetett, ame­lyeknek mostanra embervastagságú törzsei lettek. Azóta az őt követő szentgott­hárdi erdősáfárok, akik éppúgy a rend papjai, az ő más rendi hivatalok betölté­se miatti távolléte idején e faültetvényeket gondosan ápolták és szaporították. Ezekből az uradalom több helységében e hasznosítható fafajta nagy ültetvénye­it hozták létre, amelyek mindenhol szép növekedést és üdvös gyarapodás ígér­nek. E hasznos erdőművelést most már több éve ismét az elismert [és] említett Andreas Prindlmayer perjel folytatja és nagyon gondosan végzi. Ennek bizonyí­téka, hogy az ültetett vörösfenyő magvaiból ismét új ültetvényeket létesítenek, és ezt továbbfolytatják. Építőmesterek, földbirtokosok, mezei gazdálkodók, gaz­dasági tisztviselők ismerik a legjobban e fa értékét, hasznos alkalmazását. Ok örömmel és elismerő köszönettel figyelik e f érfiú hazafias gazdasági törekvését, aki nem csak kortársai jelenéről, hanem az utódok jövőjéről is gondoskodik. [és] oly tevékenyen munkálkodik ebben, az oly hasznos erdőművelésben. Ám örömmel jegyezzük meg, hogy a tűlevelűekkel benőtt erdők hasznosítása, azok sokoldalú, gazdasági és házkörüli nélkülözhetetlen felhasználása miatt érthe­tő, hogy hazánkban több uradalomban e fafajták ültetésével és ápolásával oly buzgón és tevékenyen foglalkoznak, miként azt dicsérettel említjük majd meg a bakonyi erdőben lévő zirci ciszterci apátsági uradalomnál. Szentgotthárd fekvése kellemes, mint egy kertté a változatos hegyek és dom­bok közötti, amelyeken a legszebb földművelés legbarátságosabb látványa ötlik 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom