Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma

előre Stájerország felé. Mily csodálatos látvány! Balra a Rába völgyét és jobbra a Lapincs völgyét, amelyek Szentgotthárd előtt összefolynak, látjuk elterülni előttünk, széles [és] nyílt kilátással a szép Stájerországra. A Rába völgyén át a távolban a staler maribori hegy tűnik fel, a messzi háttérben megpillantjuk Karintia hegyeit. Fehring mezőváros, amely éppúgy 2 mérföldre van innen, az első település Stájerországban azon az oldalon. Szentgotthárdról Fehringen. Feldbachon és Gleisdorfon át nagyon jó út vezet Grácba. A Lapincs völgye irányába jobbra felfelé vannak Rábakeresztúr, Patafalva,88 Okörtvélyes,M Királyfalva,®5 Dobra falva™' és RadafalvaH7 települések, ahonnan a postaút Fürstenfeld, Stájerország legelső első tartományi hercegi városa felé vezet.

Szentgotthárdtól 1/2 órányi88 távolságra, egy meglehetősen magas szőlőhegy legmagasabb részén van az apátságnak egy kis nyári kastélya egy kápolnával, a rendtagok és idegen vendégeik vidéki tartózkodásához szükséges kényelemmel felszerelve. Fent bájos kilátás ejti rabul a szemet, Szentgotthárd és környéke a lábainknál fekszik. Egy szerfelett nagy szőlőhegy, amely kiváló bort terem, több gyümölcsöskert, liget és rét öleli körül a hegyet, és a hegy egyik alsó részén a 18 éve Andreas Prindlmayer atya perjel - a különböző rendi tisztségekben, és az apátság gazdálkodásának vezetésében megőszült férfiú és gyakorlatias mezőgazda - által létrehozott és gondosan ápolt, egy parkban átalakított vörösfenyőliget árnyékfolyosókkal, barlangokkal, a hűs árnyékaiban biztosított változatos részekkel, több a hegyről csövekkel levezetett kis kutakkal [teszi lehetővé] a legüdítőbb tartózkodást.

Az apátsági uradalom mezei gazdálkodásának érdemes elöljárója, Andreas Prindlmayer atya már 32 évvel ezelőtt vörösfenyőt (pinus latrix) ültetett, amelyeknek mostanra embervastagságú törzsei lettek. Azóta az őt követő szentgotthárdi erdősáfárok, akik éppúgy a rend papjai, az ő más rendi hivatalok betöltése miatti távolléte idején e faültetvényeket gondosan ápolták és szaporították. Ezekből az uradalom több helységében e hasznosítható fafajta nagy ültetvényeit hozták létre, amelyek mindenhol szép növekedést és üdvös gyarapodás ígérnek. E hasznos erdőművelést most már több éve ismét az elismert [és] említett Andreas Prindlmayer perjel folytatja és nagyon gondosan végzi. Ennek bizonyítéka, hogy az ültetett vörösfenyő magvaiból ismét új ültetvényeket létesítenek, és ezt továbbfolytatják. Építőmesterek, földbirtokosok, mezei gazdálkodók, gazdasági tisztviselők ismerik a legjobban e fa értékét, hasznos alkalmazását. Ok örömmel és elismerő köszönettel figyelik e f érfiú hazafias gazdasági törekvését, aki nem csak kortársai jelenéről, hanem az utódok jövőjéről is gondoskodik. [és] oly tevékenyen munkálkodik ebben, az oly hasznos erdőművelésben. Ám örömmel jegyezzük meg, hogy a tűlevelűekkel benőtt erdők hasznosítása, azok sokoldalú, gazdasági és házkörüli nélkülözhetetlen felhasználása miatt érthető, hogy hazánkban több uradalomban e fafajták ültetésével és ápolásával oly buzgón és tevékenyen foglalkoznak, miként azt dicsérettel említjük majd meg a bakonyi erdőben lévő zirci ciszterci apátsági uradalomnál.

Szentgotthárd fekvése kellemes, mint egy kertté a változatos hegyek és dombok közötti, amelyeken a legszebb földművelés legbarátságosabb látványa ötlik

11