Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma
jóllehet hajdan valamennyi saját plébániájukat maguk látták el, de Szily püspök kívánságára a többi plébániát a világi papságnak engedték át. E hét plébánián és azokfiliáiban - amelyek teljes jobbágysága a szentgotthárdi apátságé, anélkül, hogy más földesurak közben bármit is birtokolnának vagy idegen filiák lennének azokhoz kapcsolva -jelenleg összesen 11.789 katolikus és 117protestáns, azaz 11.906 lélek található. Az egész uradalomban egyetlen zsidó sincs. A heiligenkreuzi apátság ezen kívül búja még mint ősidők óta hozzá tartozó következő helységeket Moson vármegyében, az úgynevezett Fény éren,71 úgy mint Barátudvar72 plébániával. Pátfalu73 plébániával. Védeny74 plébániával. Császárkőbánya7* plébániával. A királyudvari70 birtok plébánia nélkül, ahol az uradalomnak egy intézője van. A négy plébánián a lelkipásztorkodást a heligenkereuzi apátság négy szerzetes pappal és egy káplánnal látja el. A szentgotthárdi uradalom, amelynek közepén az apátsággal azonos nevű mezőváros fekszik, egy szépen rendezett birtok. Szentgotthárd, a szép mezőváros Körmendtől 4 mérföld,77 Rábaszentmihálytól78 2 mérföld, Németújvártól79 1 mérföld és a rábakeresztúri80 postaállomástól 1/4 mérföld távol, a Rába mellett fekszik, [amelybe] itt, nem messze az apátságtól ömlik bele a Lapincs. E helységben van 120 ház 770 német lakossal, akik részben földművelésből, legnagyobbrészt azonban kézművességből, iparűzésből és kereskedelemből élnek. Van itt egy törvényház a mezővárosi tanáccsal, egy impozáns, kényelmes betérő fogadó és egy vármegyei biztosi hivatal. A piacteret egy szép Mária- szobor díszíti. Minden hétfőn hatalmas hetivásárt tartanak, ahol különösen jelentős a szarvasmarha- és a disznókereskedés, és magyarok, vendek stájerek és ausztriaiak látogatják. Szentgotthárdon ezenkívül nyolc jó országos vásár van. A Rába és a Lapincs - mindkettő Stájerországból érkezve - gyakran kiönt, és okoznak e vidéken sok kárt, különösen utóbbi folyó, amely erősebb, mint a Rába, jóllehet ez folyik abba. Az 1813. évben, az utolsó nagy árvíz után, amelynek pusztítása óriási volt, következményei pedig a Rába- és a Lapincs-völgyi - mely két völgy éppúgy itt egyesül - lakosságra nézve szomorúak voltak, tekintetes Vas vármegye a lakosság iránt atyai gondoskodást tanúsított. A nagyon ügyes és nagytudású vármegyei főmérnök, Szalay [János] úr irányításával a Lapincsnak a Rábába folyásához Szentgotthárd mezővároshoz néhány száz lépéssel közelebb egy új medret csináltatott. A két folyó így megváltoztatott összefolyása a terepviszonyok következtében az áradásokat megakadályozza. A Rába-völgy egy szép, felettébb kellemes, lapályos völgy, mindkét oldalon termékeny hegyekkel és dombokkal, erdőkkel és szőlőhegyekkel körülvéve, melyek között települések, templomok, falusi házak mutatják magukat, és vidám képet nyújtanak. Itt mindenhol feltűnik a figyelő szemnek a föld megművelése, a rend és az emberek szorgalma. A völgy visszafelé Körmend irányába teljed, és Rá- baszentmihályon, Gasztonyon, Csákányon (Zackesrdorf),81 Horvátnádalján8ti át, szántóföldek és rétek változatos darabjai alatt szép erdőségek mellett kanyarog 10
