Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
Kelemen Dávid: Birhány István kövesdi plébános 1687. évi végrendelete és szombathelyi kötődése
KELEM DÁVID BIRHÁNY ISTVÁN KÖVESDI PLÉBÁNOS 1687. ÉVI VÉGRENDELETE ÉS SZOMBATHELYI KÖTŐDÉSE Birhány (Birháuyi, Birhám) István római katolikus lelkipásztor neve nem ismeretlen a Szombathely múltját kutatók előtt. Négy szegény sorsú diák taníttatására létrehozott alapítványával már többen foglalkoztak, papi életútját és végrendeletét azonban még nem dolgozták fel. Korábban Farkas Sándor1 és Horváth Tibor Antal könyvében8 jelentek meg gondos forrásfeltáráson alapuló adatok, de további levéltári források segítségével ennél teljesebb képet alkothatunk Birhány lelkipásztori működéséről. Bár 1687-ben végrendelkezett, az alapítvány életbe lépésének az idén van a 325. éves évfordulója. Emellett ha elfogadjuk, hogy végrendeletének végrehajtása előtt röviddel hunyt el,8 akkor 2013-ban halálának 325. évfordulójáról is megemlékezhetünk. Tanulmányomban kísérletet teszek életútjának megrajzolására, és bemutatom testamentumát, amelyből eddig csupán az alapítványra vonatkozó részeket emelték ki. Birhány István Szombathely mezővárosban született 1610 körül. Családjáról már az 1560-as évektől maradtak fenn adatok. Apját, Birhám Jánost 1618- ban a szabócéh egyik céhmestereként említették. Feleségét Ilonának, két fiúk közül az idősebbet, Jánosnak, a fiatalabbat Istvánnak hívták. István „Győré ment tanúságnak okáért",4 1636-1638 között a győri szemináriumban tanult. Mint Draskovich György győri püspök növendéke, 1639. november 19-én beiratkozott a bécsi Pazmaneumba.5 Filozófiai és teológiai tanulmányait követően Győrben szentelték pappá. Az 1640-es évek második felében a zsirai plébánián szolgált.0 1647-1650 között Káptalanvis (ma: Répcevis), 1651-től Német-Kövesd (ma: Sopronkövesd) plébánosa. Egy 1651. április 24-én kelt városi jegyzőkönyv tanúsága szerint Szombathelyen egy bizonyos összeget vettek fel „az Nemes és Bötsületes Birhann Istuan Uramtul az ki mostan Kőesdi Plebanus"7 Rövid ideig, 1660. június 22-től 1662. január Tjéig a csepregi felső templomi plébánián szolgált, majd ezt követően ismét Kövesden találjuk. 1661. július 25-én 27 csepregi jobbágyát Német-Kövesdre rendelte zabot aratni 20-20 forint bírság terhe mellett; néhány jobbágva azonban nem engedelmeskedett, mondván, a csepregi határon kívül nem tartoznak szolgálatot teljesíteni.8 (Birhány csepregi szolgálata alatt a kövesdi hívek lelki gondozását Kaleschiák Péter, korábbi császárfalusi (ma: Kaisersdorf, Ausztria) és fixlesi (ma: Nikitsch, Ausztria) plébános, majd soproni káplán látta el.0) Birhány kövesdi működésére korabeli dokumentumok alapján a következő évekből vannak adatok: 1651,10 1654,11 1(359,18 1662,18 1663,14 1676,15 1677,10 1679,17 1687,18 (valamint egy bizonytalan említés 1693-ból).10 5
