Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
Balaton Gábor Imre: 160 éve született Éhen Gyula (1853–1932) – A szombathelyi Éhen-szobor története
BAEATOA GÁBOR EURE 160 ÉVE SZÜLETETT ÉHEN GYULA (1853-1932)- A SZOMBATHELYI ÉHEN-SZOBOR TÖRTÉNETE ÉHEN GYULA HALÁLA 1932. január 2-án szomorú esemény árnyékolta be a város életét. Szombathely naggyá és modernné tevője, egyik legnagyobb nevű polgármestere, Éhen Gyula távozott az élők sorából. Tevékenységének fénykora a millenniummal jelzett századfordulós évekre esett. Ügyvéd, közgazdász, politikus, polgármester, szabadelvű országgyűlési képviselő volt. Tevékenységének sokszínűségét mindezek mellett az is jelezte, hogy élete során napilapokat is szerkesztett, verseskötetei, városépítéssel, szociálpolitikával, egészségüggyel, kultúrával foglalkozó művei, cikkei nagy számban jelentek meg. Életművéből leginkább 6 és fél éves rövid polgármesterségének (1895-1902) városépítő alkotásai ismertek, mivel nevéhez fűződik az akkori Szombathely teljes infrastrukturális megújítása.1 Nagyságát, társadalmi megbecsülését, valamint a város fejlődésének történetében betöltött elévülhetetlen szerepét mi sem bizonyította jobban, hogy Éhen Gvtda volt az egyetlen ember a 20. századi Szombathelyen, aki megtehette, hogy díszpolgárként sétáljon a róla elnevezett vasútállomás előtti téren.a A működése óta eltelt hosszú értizedek már-már feledésbe taszították személyét, azonban halála megtörte az őt körülölelő csendet. A dunántúli városokból szinte özönlöttek a részvétnyilvánító táviratok a szombathelyi polgármesteri hivatalba, ami azt bizonyította, hogy Éhen Gyula munkásságának elismerése nem korlátozódott szűkebb pátriájára, Szombathelyre, hanem hírnevet szerzett magának városépítő törekvéseivel országszerte. „Az ő távozása nemcsak Szombathely város vesztesége, hanem minden magyar város vesztesége”,3 fogalmazott a soproni polgármester. Kőszeg, Győr, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Kaposvár, Veszprém hasonló érzésüknek adtait hangot, amelyet Zalaegerszeg városa is kifejezésre juttatott: „Városfejlesztési lankadatlan munkássága mindenkor követendő példaként fog előttünk állni” .* Koporsóját a városháza előcsarnokában díszes ravatalra helyezték, ahol a nagymúltú polgármester tisztelői leróhatták kegyeletüket. A hely szűke miatt a gyászszertartáson csak a városi elöljárók, a sajtó és a jeggyel rendelkező meghívottak vehettek részt, a gyászoló tömeg a városháza előtti térre szorult. Itt Vikár Ödön református tábori lelkész búcsúztatta,5 majd őt követően a ravatalnál dr. Ujváry Ede polgármester megindító gyászbeszédben méltatta híres elődjének a város életében betöltött elévülhetetlen szerepét: „Gyászoló közönség! Kit az utcákon a tél hideg szele az élet púját festi az arcokra. Itt bent a városháza gyászlepellel bevont előcsarnokában a halál lehelete halványítja el az emberi testet és az elmúlás törvényszerűségének fájdalmas érzése rendíti meg a lelkeit
