Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

KÖNYVESPOLC - Gyáni Gábor: Melega Miklós: A modern város születése. – Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában

KÖNYVESPOLC

MELEGA MIKLÓS:

A MODERN VÁROS SZÜLETÉSE- SZOMBATHELY INFRASTRUKTURÁLIS FEJLŐDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN Szombathely, 2012. 479 p. ill. (Archívum Comitatus Castriferrei; 5.)

A munka címe - nem véletlenül - Éhen Gyula könyvére (A modem város. Szombathely, 1897. 132 p.) utal. Szombathely századfordulón volt polgármestere elévülhetetlen érdemeket szerzett a város modernizálásában. Mindazt, amit Éhen városfejlesztési programként a könyvében előadott, várospolitikusként utóbb többnyire meg is valósította. És ezzel forradalmi tettet hajtott végre. A modem város fogalma ugyanis a 19-20. század fordulójának Magyarországán jószerivel a fővárost jelentette. Azok után a nagyszabású városépítési és infrastruktúrafejlesztési munkálatok után azonban, amelyek Szombathelyen történtek ez időben, egyszeriben kibővült a modem város fogalma: vidéken is akadt immár a modemitásnak városi megfelelője. Ráadásul nem a népesebb és a jelentősnek tetsző alföldi városok egyike tüntette ki magát a modernség jegyeivel, hanem egy dunántúli kisváros, amely épp modem urbanizációs lendületének köszönhette felemelkedését a számottevő vidéki központok közé.

Melega tudományos vállalkozása méltó a város 19. század végi, 20. század eleji kiemelkedő urbanizációs teljesítményéhez. Nem akad az ő mostani munkájához foghatóan részletes, elemzésekben gazdag és kimerítő történeti feldolgozás egy Szombathelyen kívüli másik magyar város infrastruktúra-történetéről; valójában még Budapestről sem rendelkezünk ilyen feldolgozással. A fizikai infrastruktúra múltja iránt mutatott eddigi csekély történetírói érdeklődés lehet ennek fő oka. Vörös Károly opusza (Spira György - Vörös Károly: Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk. Vörös Károly. Bp., 1978. 117-809. p. (Budapest története; 4.)) teljesíti ugyan feladatát e téren is, de - a ház- és lakásépítés, valamint az építészettörténet kivételével - kifejezetten történeti feldolgozások mindmáig váratnak magukra e területen. Ritka kivételként említhető az a konferenciakötet, amely a Bécs és Budapest párhuzamos infrastruktúra-történetének szentelt írásokat foglalja magába (Bécs - Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században. Szerk. Csendes Péter, Sipos András. Bp.-Bécs, 2005. 272 p.). A tanácskozást - magyar részről - Sipos András kezdeményezte, aki e mellett is sokat tett a főváros ez irányú múltjának a történeti feltárásáért. A vidéki városokat illetően annyi tudható csupán a kérdésről, amennyi az egyes városbiográfiák megfelelő fejezeteiben szól róla. Ami ezenkívül még olvasható minderről, az rendszerint műszaki szakemberek nem éppen történetírói vénával megírt beszámolója a városi múltnak e vonatkozásáról.

80