Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére
megalakulását követően évről évre több háziipari, kézimunka-, illetve népművészeti kiállítást és ezzel egybekötött vásárt rendezett. Az első nagyszabású háziipari-népművészeti tárlatot 1928-ban tartották az első Szombathelyen rendezett kézimunka-tanfolyam lezárultával a kurzuson készült munkákból, továbbá az országos MAIMSZ-csoportok részvételével, valamint olyan neves képzőművészekkel és iparművészekkel, mint Edvi Illés Fabióla és Ilona, ismert ruhatervezők; Mogáné Reguly Margit, a híres Moga-csipke formavilágának megteremtője; Fáv Aladárné sz. Edvi-Illés Gizella, a világhírű Hunnia csipke123 megalkotója; vagy Győrffy Jánosné, a Pannónia csipke szabadalma- zója. A minden bizonnyal rendkívül színvonalas eseményt a megjelent előkelőségek és szakemberek névsora is emeli: jelen volt Benkő Sándor országos háziipari felügyelő, Kiss Károly a MANSZ központi főtitkára, Csák Viktor a kereskedelmi minisztériumból és Zadubánszky Irén, a fővárosi nőipari iskola igazgatója.124 A szombathelyi MANSZ háziipar terén nyújtott aktivitását mutatja, hogy a sikerült bemutatót alig 3 hónappal a szombathelyi mezőgazdasági és iparkiállításon való részvételükkel tetézték, amelynek sikere még nagyabbnak volt mondható, s ahol olyan páratlan gyűjtemények kerültek bemutatásra, mint Sarlay Ferencné, a szombathelyi MANSZ díszelnöke muzeális értékű székelye szőttes- és varrottas kollekciója.125 A MANSZ pavilonját - a sajtó értesülései szerint - Bethlen István miniszterelnök is megtekintette, és elismeréssel nyilatkozott róla.120 A szombathelyi MANSZ ezt követően minden év karácsonyán megrendezte szokásos karácsonyi kézimtxnka-kiál- lítását és vásárát.127 S folyvást bekapcsolódott a város nagy eseményeinek programsorozatába, így az 1934-ben megrendezett Ünnepi Hét eseményeibe, amelynek kapcsán szintén kézimunka-kiállítást tartott.128 A MANSZ csaknem másfél évtizednyi lelkes, idealisztikus és álomszerű munkáját tükrözik Szűcs Istvánná elnöknő szavai, aki ekként nyilatkozott az 1939. évi háziipari kiállítás megnyitásakor: „A jelszó: menteni a feledésből a magyar népművészetet. ” „Kérek mindenkit, támogassa kiállításunkat, fogadja szívébe a magyar népművészetet, amelynek díszítő elemei [...] a magyar nép leikéből fakadtak, napsütésből, mezei virágból és patakok nevetéséből termettek,”129 A népművészet megismerésén, a népi jegyek alkalmazásán, a népiség- ben fogant textíliák bemutatásán és értékesítésén túl a MANSZ-nak távolibb céljai, messzemenőbb tervei is voltak a magyaros ízléssel kapcsolatban. Egyrészt szerették volna átadni a jövő generációja számára a már elsajátított tudást, a lelkesültséget és az eszmét. Ezt tették részben Leánykörük nevelésén keresztül, részben pedig a leányiskolákkal való kapcsolattartáson keresztül. A MANSZ - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felkérésére - igyekezett belefolyni a leánynevelés kérdésébe is, s ennek érdekében 1925-ben nőnevelési kongresszusukon - számos fontos kérdésen túl - a népművészettel és a kézimunka-oktatással kapcsolatban is tettek javaslatokat; az esztétikai nevelés terén felvetették: ,yl népviselet megbecsültetésével a magyar népművészet [...] megmentésével és felelevenítésével adjunk nemzeti jelleget esztétikai ízlésünknekUgyanakkor szorgalmazták a kézimunka fokozottabb és 70
