Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tóth Anna Judit–Tóth Endre: Verancsics Antal Sárváron és Szombathelyen, 1550-ben
dett meg a féijes Orsolya asszonnyal. Az utóbbival való kapcsolata miatt nagybátyja, Statileo János módfelett felháborodott: Orsolya ugyanis 1540 februárjában megszülte Verancsics gyermekét.48 Verancsics megpróbálta nagybátyját kiengesztelni,49 és még János király segítségét is kérte a békéltetésre.50 Mindenesetre, amikor Verancsics visszament Erdélybe, Bornemissza Gergelyt kérte meg, hogy védje meg, és vigyázzon Orsolyára.51 A conpaterság talán ezzel az eseménnyel áll kapcsolatban. Verancsics gyermekét talán Bornemissza Gergely gondozta. Verancsics unokaöccse, Faustus, akit taníttatott, 1549-ben legfeljebb 4 éves lehetett.52 Viszont Bornemisszához írt leveléből kitűnik, hogy az öccsét is pártfogolta, úgyhogy a conpaterság ebből is következhet. Nem tudjuk, mivel töltötte idejét Verancsics Sárváron. Leveleket küldött Daniel, az egyébként ismeretlen Daniel pictornak.58 Bizonyos, hogy már Erdélyben szorgalmasan gyűjtötte a római feliratokat, majd tevékenységét Vasvár megyében is folytatta, ha nem is fedezett fel és másolt le annyi feliratot. Amikor Bécsből Sárvárra utazott, talán akkor jegyzet t le két soproni feliratot.54 Sárváron hasonlókat nem találhatott, mert Nádasdy Tamás várát nem római településen építtette fel.55 Verancsics a tél ellenére ekkor, vagy nyáron, amikor másodszor járt Sárváron, bejárta a környéket: Sitkén talált egy nem akármilyen római feliratot.50 Elment Szombathelyre is, már csak Szent Márton születéshelye miatt is - ahogy íija - és néhány feliratot lemásolt. Szomor- kodott, hogy a római colonia annyira elpusztult, hogy már alig lelte a nyomát. Sárvárról kelt levelének címzettje ismert személy, a kisnemesi Bejczv család tagja. Ambrus a Szombathely és Szőlős (ma: Szombathely) között fekvő Szőkefölde (ma: Szombathely) ura volt.57 Apját, Bejczv Kálmánt 1511-ben II. Ulászló rendeletére a fehérvári keresztes konvent iktatta be királyi adományképpen Szőkefölde birtokába.58 Néhány évvel Verancsics látogatása után Batthyány Boldizsár ismételten kért régiségeket Bejczv Ambras fiától, Gergelytől, a vármegye Szombathelyen lakó jegyzőjétől, alispánjától.59 Lehetséges, hogy ez idő tájt kerültek a szalónaki (ma: Stadtschlaining, Ausztria) várába azok a mára elveszett sírkövek, amelyeket Carolus Clusius leírásából és rajzából ismerünk.(i0 Batthyány küldött régiségeket Clusiusnak, és Wolfgang Lazius (1514—1565) bécsi házába is került Szombathelyről egy mára elveszett oltár.01 Szőkefölde nem sokáig lehetett háborítatlanul a Bejczvek tulajdonában, mert ahogy Szombathely a várral együtt Bakyth Pál birtokába került,02 Bakyth Szőkeföldét is elfoglalta, egyes részeit embereinek adta. Évtizedes birtokjogi viszálykodás után a Bejczvek később ismét Szőkefölde birtokába jutottak. Ki gondolná, hogy a birtokjogi herce-hurca Verancsics szombathelyi látnivalóit is korlátozta. Pedig így történt. Verancsics vendéglátójának és vezetőjének, Bejczv Ambrusnak írt levelében három sír- és egy honorarius feliratról emlékezik meg. Szövegüket nem írta le. Ezeket valószínűleg a levél melléklete tartalmazta. Legalábbis erre következtethetünk Arsatius Vitálishoz08 ugyancsak Sárvárról, 1554. február 14-én írt levelében.64 Különösnek tűnhet, hogy nem írt azokról a római emlékekről, amelyeket a későbbi utazók sóira feljegyeztek: ezeket a feliratokat és faragvánvokat a 18. század végéig a várban őrizték.05 Verancsics vendéglátója, Bejczv Ambrus 9
