Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889
vinni tőlük a katonaságot, s miután Szombathely már rég megnyerte a két település versenyfutását, most már azt is el akaija venni tőle „ami neki esély leend az újjászületésre.”31 így az egész ügyet tulajdonképpen egy rosszindulatú, személyes támadásnak tekintették, amely immár nyíltan Kőszeg teljes tönkretételére irányult.38 A vita jól nyomon követhető a sajtó cikkeiben is, így a Kőszeg és Vidéke 1883. és 1885. évi számaiban, s ugyanígy a Vasmegyei Lapokban, a Vasmegyei Közlönyben, a Dunántúlban, sőt a Tormában is. Megjegyezendő, hogy politikai ellentétek a laktanyával kapcsolatban nem merültek fel, sokkal több feszültséget keltettek a helyi érdekek. Visszatérve az eseményekhez, a tervek átdolgozását és némi minisztériumi sürgetést követően az ügy 1885 tavaszára került ismét abba az állapotba, hogy érdemben lehessen róla tárgyalni. Ehhez hozzájárult a szombathelyi polgármesterváltás is. A váratlanul elhunyt Grimm Károly helyébe lépő Varasdy Károly immár végleg dűlőre akarta vinni az ügyet, s kinevezett egy tíztagú bizottságot azzal a feladattal, hogy a vármegyei választmány munkáját segítse.33 A laktanyaválasztmány albizottsága április 21-én el is készítette végleges javaslatát. Eszerint három lehetséges variációt vázolt fel a törvényhatóság előtt. Az első a Hauszmann-féle tervezet volt változatlan kivitelben, a második ennek a tervnek Johann Wendler és társa, Eichler drezdai építészek által módosított változata, amelynek összegét 1.382.000 forintra kalkulálták. E szerint el kellett volna hagyni 48 lóállást, az élelmezési raktárt, az épületek díszeit stb. Végül pedig a bizottság harmadik lehetőségként egy fél ezred számára épített laktanyát vázolt fel, miközben az ezred másik fele számára a vármegye 17.977 forintért kibérelné, vagy 300.000 forintért megvásárolná az átalakított kőszegi gőzmalomlaktanyát. Ez utóbbi költségeit összesen 1.175.000 forintban állapították meg.34 A laktanyaválasztmány a második variáció elfogadását ajánlotta. Ekkor határozat azonban még nem született, többek között azért, mivel a vármegye meg akarta fontolni a kőszegi elhelyezés lehetőségeit is. Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a katonaság a szombathelyi ezredlaktanyát támogatja, s a kőszegi gőzmalomlaktanya alkalmazása számos veszélyt rejtegetett magában (így például a fióklaktanyákért nem járt a szakadatlan térítés). Meg kell említeni, hogy közben Szájbély Gyula is ajánlatott tett rohonci kastélyának fióklaktanyává való átalakítására, és a vármegyének való eladására, ezt az ajánlatot azonban teljesen komolytalannak tekintették.35 így végül az 1885. szeptember 21-ei rendkívüli közgyűlés a szombathelyi ezredlaktanya mellett tette le a voksát.36 A döntés ellen Kőszeg még megpróbált fellebbezni a minisztériumnál, de az a határozatot, az 10561/1881. határozat eredményének tekintette, amelyben már egyszer nyilatkozott a törvényhatóság a Szombathelyen felépítendő ezredlaktanyáról, s így elutasította a fellebbezést. Ebből is jól látszik, hogy Kőszegnek igazából nem sok esélye volt a katonaság megtartására.37 (Még tulajdon országgyűlési képviselője, Széli Kálmán is Szombathely mellett kardoskodott, bár a hatalmas befektetési lehetőség miatt ezen aligha kell csodálkoznunk.) 1885. szeptember 21-én megválasztották az építési bizottságot - ennek tagjai nagyjából megegyeztek a laktanyaválasztmányéval -, amelynek elnöke 36
