Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889
laktanya ügyében. Az augusztusi közgyűlésen a vármegye egy általános határozatban nyilatkozott arról, hogy „a katonaság egyenkénti elszállásolásának megszüntetésével a katonaság közös beszállásolását laktanyák építése által óhajtja foganatosítani, s ebbéli óhaját mielőbb valósítani kívánja.”* Emellett kinevezték a laktanyaválasztmány tagjait, amelynek elnöke Széli Ignác alispán lett. Ám a túl nagy létszám miatt a lényegi, mindennapi teendőket az albizottságok, illetve a külön felálló vegyesbizottság végzik majd.9 Az érdemi munka azonban egyelőre nem kezdődhetett el, mindössze a beszállásolási pótadóról hoztak határozatot,10 valamint az építkezéshez szükséges tőke beszerzése irányába tettek tapogatózó lépéseket pesti pénzintézeteknél. Ez utóbbi ügy kezelésére egyébként kineveztek egy küldöttséget is, amely az egész időszak alatt fennállt, s feladata a kölcsönszerződési tárgyalások lefolytatása volt. Ebben kiemelkedő szerepet töltött be Széli Kálmán országgyűlési képviselő, aki amúgy is rendszeresen a székesfővárosban tartózkodott, s mint azt később látni fogjuk, végül az ő pénzintézete adta meg a vármegye számára a hitelt is.11 A laktanyaépítés előkészületeinek megkezdésével ugyanakkor még 1 évet várni kellett, elsősorban azért, mivel Vas vármegye esetében nem volt világos, hogy mekkora katonasággal kell számolni. A törvény alapját ugyanis az 1870. évi béke-elhelyezési rendszer alkotta, amely szerint a közös hadsereg részéről három századra lehetett számítani, ezzel szemben ténylegesen öt század állomásozott a törvényhatóság területén.12 Az állandó béke-elhelyezési tervezet végül 1880 októberében érkezett meg, amely immár egy teljes ezredről rendelkezett, s a törzseket Kőszegről Szombathelyre helyezte át.13 Ezt követően 1881 májusában végre határozat születhetett egy Szombathelyen felépítendő ezredlaktanyáról, kinevezték a vegyesbizottság polgári tagjait - a katonaság részéről a tagokat az V. Hadtestparancsnokság rendelte ki -, valamint megkezdődtek az előkészületek a szükséges tőke kölcsön általi beszerzésére.14 Az első vegyesbizottsági ülésre 1881 decemberében került sor, mikor megállapították a szükséges teendőket, valamint megszemlélték a lehetséges építési telkeket és gyakorlótereket.18 Az általános építési terveket Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette el. A munka szépen haladt, s 1883 elejére úgy tűnt, hogy még ugyanezen év tavaszán meg is kezdődhetnek az építési munkálatok. Kiválasztásra került az építési telek és gyakorlótér is. Egyébként Szombathely már 1879-ben felajánlotta, hogy mindkettőt ingyen és bérmentve átengedi a vármegyének,16 de a város északnyugati részén, a régi téglagyár területén felajánlott 8 kát. h.17 építési telket a vegyesbizottság túl kicsinek, dombosnak és rendkívül agyagosnak találta. Helyette a Tizenhárom-város mögötti 28 kát. h. területet jelölték ki, amelyen a laktanya a Vasút utcára nézett volna.18 A terület azonban jórészt magántulajdonban volt, így - mivel a megegyezésre tett kísérletek rendre kudarcba fulladtak - el kellett rendelni a kisajátítási eljárást. Hasonló problémák merültek fel a gyakorlótérrel kapcsolatban is, amelynek a Nagymező egy részét jelölték ki.19 Ezen költségekhez a város is hozzájárult, s összesen 8000 forintot ajánlott fel a vármegyének az építési telek megvásárlására.20 34
