Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 1. rész. – Erdődy György gróf gyepüfüzesi uradalma

egyetlen leánya, és erényeinek valamint nagykiterjedésű birtokainak kizáréúa- yos örököse. Aspremonl gróf magyar mágnás, a tudomány és képzőművészet egyik legbőkezűbb támogatója, akinek nem egy bimbózó) tehetség köszönheti „virágba szökkenését" és szerencsés kibontakozását; és akinek mellszobrát a haza panteonjában egy palavessző bizonyára megkísérli elhelyezni. Az elmélkedő látogatót kellemesen lepi meg a múzsák ligete, a grófné által kivéilasz- tott és létrehozott kedvelt társaság: árnyékba húzódó ovális formában egyik oldalon HoméroszA7 Vergiliusas és Horatius,*9 a másik oldcdon ellenpontként Gessnerf0 Wieland31 és Schiller3a kőből készült, fenséges talapzatokon éillé> mellszobrait, ügyes művészkezek alkotásait pillantjuk meg. A nemes grófné kinyilvánította az ókori költők iránti figyelmét és az új idők lángelméihez való vonzalmát. Egy. az öntözés céljából és kedvtelésből kialakított csatorna szeli óit a kertet, amely mindig új területekkel és szépségekkel gyarapszik.

És most tekintetemmel az uradalom gazdaságéin akarok időzni, és azt közelebbről megszemlélni. Itt a talaj nagyobbrészt tömör agyag, és gyenge termőképességű; négyszer jól fel kell számtani, mindazonáltal szorgalmas műveléssel minden szokásos gabonaféle jól megterem, és sok fáradozással szép gabona, különösen jóminőségű búza termeszthető. Hajdinéit nagy mennység- ben termelnek; a közeli hegyek és folyók miatti erős dér gyakran okoz károkat bennük. Törökbúzát33 nem termesztenek. Csak búzának hagynak ugart, egyébként az ismert váltógazdálkodást szorgalmasan alkalmazzák. Sárosszék falu hatómnak kedvezőbb, a közepesnél jobb minőségű talaja van.

A természetes rétek jó szénéit és sarját adnak, bár a Pinka folyó - amelyet még nem szabályoztak - kiöntései elárasztják azokat. Takarmánynak bükkönyt és lóherét sokat termesztenek; utóbbi csak az alacsonyabban fekvő földeken terem szépen: a nyílt területeken és a magaslatokon lévő vetések a silány talaj és a fagyok miatt csak rosszul fejlődnek.

Igen magas színvonalú a környéken az állattenyésztés. A gyepüfüzesi uradalmi svájceráj kiváltképpen kitűnik szép és nagy svájci fajtájú ;szarvasmarháival. feltűnően nagy és szép teheneivel, valamint szerfelett nagyméretű igavonó ökreivel. . \z. uradalmi majorban, amelyet a grófné tiszteletére - aki a mezei gazdéiszcit iránti szeretetét és vonzéxlását oly tevőlegesen bizonyítja - Mária-majornak neveznek, és amely szembetűnő tisztaságot és rendet mutat, jó sajtot készítenek. Sárosszék falu különösen kitűnik színvonalas lótenyésztése révén.

Mind a gyepüfüzesi uradalom, mind pedig jobbágyai a csatári hegyen szőlőterületekkel rendelkeznek, amelyek jó. óim kevés mennyiségű bort teremnek. Arányaiban pl. egy Zala vármegyei szőlősgazda 1/2 holdon34 annyi bort termel. mint amennyit egy gyepfüzesi 1 holdon alig-alig. Mégis van bortermelés e hegyes és erdős vidéken, ahol a mezei gazdaséig minden részéhez sok szorgalom és iparkodás szükséges, amelyért a lakosokat dicséret illeti. Az itteni szőlőskeretekben azonban a gyakori fagyok károkat okoznak.

A gyepüfüzesi uradalom erdői 2063 hold kitérjedésűek. és egy összef üggő tagban erdei fenyőből (pinus sylvestris) és tölgyből (quercus) állnak; bükkfa

21