Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Srágli Lajos: Széchényi Zsigmond gróf egervári mezővárosi rendtartása a 18. század elejéről

Széchényi Zsigmond gróf 1681-ben született Egerváron. 1695-től Bécs- ben, majd a Florenz-i akadémián folytatott jogi, nyelvi és művészettörténeti tanulmányokat. 1715-ben feleségével, Batthyány Mária Teréziával Egervárra költözött és ettől kezdődően rendszeresen lakott itt a család.4

Ebben az időpontban a településen mindössze 21 család élt, a szőlőhegyben azonban 101 szőlőbirtokost írtak össze. (Megjegyzendő, hogy az 1730. évi hegyvám lajstrom már 306 szőlőbirtokosról tudósít.)5

Egeivár mezővárosa a szinte teljes pusztulás után is megőrizte kiváltságait, azonban korábbi gazdasági szerepe átalakult, a mezőváros hajdani polgárai helyére betelepülő jobbágycsaládok kerültek, kézműves mestereket is mindössze a várban találhatunk. (Igaz - s talán ez érdekesség -, hogy a mezővárosban élő jobbágycsaládok gyermekei közül - egy 1730-as összeírás tanúsága szerint - több is iparosnak tanul.) A pusztuló mezőváros képébe nem, talán inkább az új életre kelt mezővárosi képbe illik bele az Egerváron 1716-ban működő takács céh.(>

Széchényi György 1700. február 19-én rendezte az egykori végváriak helyzetét. Elöljáróban elmondta, hogy végvár népe, amíg a török veszély fennállt, fegyverrel szolgált. A török kiűzése idején azonban a súlyos adók miatt el akartak költözni. Széchényi Gyöxgy közbenjárására a vármegye 2 esztendőre mentességet adott a poilió és az adók alól. Ennek hatására a már elmentek is visszajöttek. A visszatelepülőknek megengedte a vár külső „hóstattyában” 24, belső „hóstattyában” 16 ház felépítését. Földet, rétet és kocsmáltatási jogot kaptak. Ezért továbbra is fegyveres szolgálattal és „postálkodással” tartoztak.7

Széchényi Györgynek a végváriak helyzetére vonatkozó szabályozásához hasonlóképpen fogalmaz Széchényi Zsigmond 1715. augusztus 15-én kelt telepítőlevele, amely szerint: „... hogy ennek előtte itt Egervárott T[ekintetes]. N[emes]. Vas vármegyében lakosoknak, de ez üdőnek mostohasagha miát szélei Hegyekre és külömb külömb felé helsighekre el szállottak, attam föl ugyan külső polgár városy fundusomat Telekivel, Szántó földével, Rettyével, erdeivel és minden hozá tartózandó igasághával, úgy szintén aminimö darab Teritorium vagyon ezen T[ekintetes]. N[emes]. Vasvármegyében Sz[ent], Lőrincz [ma: Zalaszentlőrinc] mellet egynéhány hold8 földekkel Harmincz két forintot id est fi. 32 Arendaban, es azon küvül valahová kívántatik s szüksighes leszen leveleket hordozni], postálkodnij, vagy ha a szüksigh úgy hozná magával magam mellet föl fegyverkezni) s táborozni] obligaltatnak és közeire való alkalmatossagott adnij. Azt is hozza tevén nagy szüksighnek- idein ha kívántatik hamarságval magamnak vagy Tisztemnek siető dolgokban alkalmatosságh, azonnal vagy Pinzemeit vagy föllel irt Arendaban adnij tartoznak, Nem külömben M[éltósá]ghős Atyám eö Ar[agysá]c/ha által nekik feladatott Hegyfalui puszta is ennek utanna usualhatyák, ki adván az Tizedet az be vetet joldekbül. A kocsma pedigh az előbbenij mod és igasagok szerint Sz[ent]. Mihály napiul fogvást vizkereszt napigh9 szabad liszen nekiek, és azon vizkereszt napiul fogvast Szent Mihály napigh a magamé és Sucessoraimé10 leszen. Ha pedig ezen igasagban én vagy maradékim meg nem tartanánk eöket,

44