Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Merklin Tímea: A szombathelyi Puskin-szobor rejtélye
M1RKIIX TÍMEA A SZOMBATHELYI PUSKIN-SZOBOR REJTÉLYE Rejtélyes latin nyelvű üzenetet talált Hesztera Aladár restaurátor, műemlékvédő szakmérnök a Puskin-szobor talpán, amikor 2009 nyarán visszahelyezték a Brenner parkba a városgazdálkodás Jászai Mari utcai raktárából. A másfélszeres embemagyságú, megtisztított, fehér mészkőből készült mellszobrot a vörös kőtalapzatra 2 év raktári porosodás után helyezték vissza. Raktárba azért került, mert azt hitték, a szocreálhoz tartozik. A Farkas János által készített szobor talpán felfedezett mondat: „Puskin: pavata est in tempore nativitatis amatae primae Helena nominatur”, Ez egy tágabb és romantikusabb dimenzióba emelte a szobor létrejöttének körülményeit, ahhoz képest, hogy hivatalosan Sztálin 71. születésnapja tiszteletére állították fel 1950-ben. Hiszen a felirat azt jelenti: a Puskin (szobor) (a szobrász) Helénának hívott első szerelme születésnapja idején készült. A vésethez évszám is tartozik: MCML (1950). Ki lehet Helena? A szobortörténetet kutatva olyan levéltári iratok kerültek elő, amelyek szerint e Puskinnak bronzból kéne lennie. Hová lett a bronz-szobor? Vagy kővé vált Puskin? A szobor a legrégebbi fotókon is kőből valónak látszik, igaz a fényképek fekete-fehérek. Három képeslapgyűjtőt is megkérdeztünk, van-e régi színes képeslapjuk, amin a Puskin-szobor barnának látszana. Szombathely legtöbb parkjáról vannak régi képeslapok, de a Brenner parkról nem találtak. És az idős emberek kőszoborra emlékeznek. A Puskin-szobor ügye Szombathelyen 1949-ben kezdődött. A város Törvényhatósági Bizottságának címezte a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség és a Magyar-Szovjet Társaság azt a levelet, amelyben közölték: kultúrestet rendeznek Puskin, „a nagy Szovjet költő”1 születésének 150. évfordulóján, minthogy ezt a Szovjetunió és a világ haladó nemzetei 1949. június 6-án és a napokban ünnepük. Megemlékeznek Puskinról - „annak életéről, munkásságáról, halhatatlan alkotásairól, melyek az idők távlatéiból még aktuálisabban hatnak, mint valaha. ”a „De - folytatódik a levél - nem elég megemlékezni, csak beszélni Róla, Puskinról, a feledés portengeréből ragadjuk lei e gyöngyszemet és Szombathelyen is alkossunk maradandó emléket a nagy Orosz realista irodalom elindítójának.”'1 így keveredik össze romantika és realizmus, és kezd kibontakozni a szocialista realizmus vadromantikája. Az irat a továbbiakban újabb meglepő fordulatot tartalmaz: egy korabeli budapesti emlékbeszédet idéz, a Szovjetunió akkori nagykövetétől, akit történetesen szintén Puskinnak hívtak. Georgij
