Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Merklin Tímea: A szombathelyi Puskin-szobor rejtélye

Maximovics Puskin (1909-1963) hivatásos szovjet diplomata 1945-1948 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság politikai tanácsadója és a Szovjetunió magyarországi meghatalmazottja volt. 1948-1949-ben dolgozott itt nagykövetként. Ez a Puskin tehát a következőket mondotta névrokonáról: „Puskin nem csak nemzeti költő volt. hanem mélyen nemzetközi is, igazi barátja. valamennyi népnek, nagynak és kicsinek egyaránt.”* Jól jellemzi a 20. század közepén honos ideológiai közeget, hogy a levélíró népi szövetség elvtársai e kijelentést indokként alkalmazták: „Ezért a miénk is Puskin, és reméljük. hogy nemsokára a magyar dolgozók társadalma épp úgy szívébe fogja zárni. mint. ahogyan szívébe zárja Petőfi Sándort a szabadságharc lánglelkű költőjét. Ezen gondolatok jegyében fordulunk a Tisztelt Törvényhatósági Bizottsághoz, és kéijük. a Brenner-parkot az emlékest napján nevezzük el Puslcin-ligetté, és örökítsük meg táblával az utókor számára. ”s

1949. június 27-én a jegyző aláírta a polgármesteri véghatározatot0 a Puskin-ligetté való átnevezésről, indoklásként idézték a kérelem szövegét, megjegyezve hogy a kihirdetés ntán 15 napon belül fellebbezni lehet belügyminiszterhez.

Valószínűleg nem élt senki ezzel a lehetőséggel, mert a Vasmegye című újság 1950. évi lapszámai már a Puskin liget rendezéséről számoltak be. Az „Ötéves terv” rovatban március 31-én az volt a téma, hogy a Puskin ligetben és a Pelikán parkban játszóteret létesítenek, körben kispadokkal.7 Április 8- án a lap arról tudósított, hogy megkezdték a Puskin liget rendezését: csemetefákat, bokrokat ültettek, virágágyakat hoztak létre. „Új, korszerű öntözőberendezést létesítenek, mely lehetővé teszi a liget zavartalan gondozását, öntözését. Ezzel is szebbé, barátságosabbá változik városunk.”8

Április 12-én a Vasmegye hozta a hírt: megnyílt a „Dolgozó ember élete” című kiállítás, amely az első olyan Szombathelyen, ahol „a szocialista-realista ábrázolás már nem szórványosan, hanem túlsúlyban érvényre jut. Eltekintve az egyes hibáktól, képzőművészeink már kezdik helyesen értelmezni a szocialista realizmus fogalmát. A kiállítást látogató dolgozók láthatják, hogy a műalkotások már nekik, róluk szólnak, az ő valódi életüket ábrázolják. Megmutatkozik a felszabadító Szovjet Hadsereg iránti hcila és a szeretet is a kiállított képeken. Világosan látszik már a művészek és a dolgozók közti megváltozott viszony, amelyet a téma és a tartalombeli közérthetőség bizonyít.

A másnapi lapszámban olvashatjuk: a kiállításon Varga Károly, Reisz Lajos, Radnóti Kovács Árpád, Burány Nándor művei között szerepelt Farkas János szobrászművész Puskin portréja is. Igaz, nem derül ki az értékelésből, hogy ez a szocialista realizmus hibás értelmezése-e vagy a Szovjet Hadsereg iránti hála megnyilatkozása, mert a cikk általánosan fogalmazott, és a korábbiakra ráerősített: trA kiállítás azt igazolja, hogy a Vas megyei képzőművészek lényegében megértették új viszonyukat a művészethez.”10 Az 1950. április 27-ei lapszám már a jól felszerelt játszóterek létrejöttéről és a Puskin ligeti, Pelikán parkbeli tereprendezés befejezéséről tudósított.11

74