Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Doncsecz Etelka: Deportálások a Szentgotthárdi járásból az 1950-es években
JÁRÁSOK ÉS A MEGYESZÉKHELY Kulákok számaajárás területén 1949-ben Jelenleg (1952) GAZDÁLKODIK Földjüket FELAJÁNLOTTÁK Meghaltak Elköltöztek! Egyéb (BETELEPÍTÉS) (MENTESÍTVE) Celldömölki járás 258 203 42 ii 7 21 Körmendi járás 359 165 56 10 42 86 Kőszegi járás 123 50 35 7 6 25 Sárvári járás 351 182 144 5 17 3 Szombathely város 63 24 9 228 Szombathelyi járás 257 148 70 5 28 6 Szentgotthárdi járás 318 187 23 8 83 17 Vasvári járás 251 188 42 6 15 45 Összesen 1980 1147 421 54 198 231 A kulákok száma Vas megyében, 1949-195225 A területek nagyságához viszonyítva, 1 knü-re vetítve jutunk a deportáltak területi eloszlásának valós arányához. Ennek ismeretében megállapítható, hogy arányuk Szentgotthárdon a legmagasabb, 1 km3-re 2,07 elhurcolt család jut. Ez a szám a Vendvidéken 1,00; az Őrségben 0,56; a Felső-Rába-völgyben pedig 0,27. A kimutatott értékek szinte hajszálpontosan feleződnek. A viszonylag nagy különbségekre a választ részben a foglalkozásbeli eltérések, részben a területi sajátságok adhatják. Szentgotthárd vezető helyzete e vonatkozásban magyarázható a település városias jellegével. A foglalkozások megjelölésénél a járásközpontban a mikrotájakhoz képest jóval magasabb azoknak a tevékenységnek az aránya, amelyekhez a hatalom retorikája általában a kizsákmányoló jelzőt társította: mészáros, kocsmáros, kereskedő, bérháztulajdonos. Az érintettek között találjuk a korábbi hatalmi rendszerben az állam szolgálatában állókat is: csendőrök és tisztviselők is a kulákká nyilvánított családok sorsában osztoztak. A mikrotájak közül a Vendvidéken a legmagasabb a deportált családok száma,2<’ annak ellenére, hogy területét tekintve a többihez mérten ez a legkisebb, népsűrűsége pedig a másik két tájhoz viszonyítva közepesnek mondható. A tájegységek lakóinak foglalkozásában komolyabb eltérés nem mutatkozik: a vizsgált falvak lakói túlnyomórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez a szempont tehát nem tekinthető e kiemelt helyzet melletti érvnek. A háttérben inkább a nemzetiségi viszonyok sejthetők. A Vendvidéket, az azt alkotó falvak szintjén vizsgálva feltűnő, hogy a deportáltak aránya azokon a településeken a legmagasabb, amelyek közvetlenül határosak Jugoszláviával.27 Nemcsak itt, hanem az Őrségben is kiemelkedő ez az arány a határmenti Bajánsenye, Sza- lafő, Kercaszomor, Magyarszombatfa és Velemér esetében.28 A Vendvidék kiemelt szerepét az itt élő, az össznépességhez mérten igen magas számú szlovén kisebbség erősíti. 79
