Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Pál Ferenc: A katolikus reneszánsz előhangja: katolikus egyesületek, társaságok Vas vármegyében, 1867–1914
PÁE FERENC A KATOLIKUS RENESZÁNSZ ELŐHANGJA: KATOLIKUS EGYESÜLETEK, TÁRSASÁGOK VAS VÁRMEGYÉBEN, 1867-1914 A KATOLIKUS EGYHÁZ A DUALISTA MAGYARORSZÁGON A katolikus egyházi vezetők legnagyobb félelme a dualista korban a liberális államvezetés jogalkotási tevékenységében rejlett. A szabadelvű, polgári állam nem tartozott az egyháziak vágyálmai közé. Ráadásul, a katolikus egyház uralkodó jellege, barokkos, triumphális szemlélete nem tette lehetővé a korszak kezdetén, hogy felfogja, megértse az idők jeleit, s így a különböző társadalmi, politikai folyamatokat képtelen volt a saját céljai szolgálatába állítani, nem tudott kellőképp élni a törvény és a jog biztosította lehetőségeivel. A társadalom polgáriasultabb, feltörekvő része - nem találván választ az egyháznál önnön kérdéseire - egyre inkább laicizálódott. Az alsópapság több tagján, látva a folyamatokat, a csüggedés vett erőt. A püspökök egy része pedig - a tridenti zsinat szellemével ellentétesen - nem tartózkodott egyházmegyéjében, így a hívek tömegei gyakran nem részesültek a bérmálás szentségében.1 A katolikus egyház mondhatni lépéshátrányba került, s csak lassan reagált a lemaradásra. Igaz, már az 1870-es évek közepétől nagyobb arányban épültek templomok, megkezdődött az úgynevezett „mamutplébániák” felszámolása. így a kisebb létszámú közösségekhez közelebb került a pap, ezzel életszerűbbé vált az egyes ember hite is; nem beszélve azokról a szociális, karitatív, kulturális folyamatokról, amiket a plébániák erigációja kiváltott.8 Hitbuzgalmi egyesületek elindulásának korszaka volt ez. Ekkor alakultak meg az első oltáregyletek, amelyek az eucharisztia iránti tisztelet jegyében szeiveződtek, s a plébániákon a templom rendben tartása mellett gyakorlati tevékenységet folytattak. A Mária-kongregációk, a Szívgárda, a Jézus Szíve Szövetség szervezésében a jezsuiták fejtettek lei komoly pasztorációs munkát, míg a Rózsafüzér Társidatok irányítását a domonkos szerzetesek látták el. Ok adták ki Szombathelyen a Rózsafüzér Királynéja című lapot is.3 A keresztény, s egyetemes műveltség-művelődés jegyében létesültek a különböző katolikus körök, olvasóegyletek. A katolikus körök a társadalmi szervezetek azon részét alkották, amelyek célként tűzték ki a katolikusok szociális, gazdasági és kulturális érdekeinek előmozdítását, a politika kizárásával. Fesztelen, kaszinó jellegű összejöveteleik komoly társadalmi presztízzsel bírtak.4 53
