Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 2. rész
VISZÁLYOK KOZOTT SZÜLETETT A SZOBOR Szent Márton „szép” szobrának „útját” eddig a kezdeményezők, megbízók szemszögéből követtük nyomon. A lelkes elhatározás - mint láttuk - érdekcsoportok viszálykodásának terepévé és tárgyává változott s voltak olyan pillanatok, amelyek a felemelő eszme kimúlásával fenyegettek. Újváiy Ede kitartó keménysége, jó taktikai érzéke és elkötelezettsége kellő ellensúlyt képezett és diadalra vitte az ügyet. Szükség volt azonban a szobrász elszántságára, mert mindenáron meg akarta formálni a művet. A bizonyítás kényszere és önmagába vetett hite hajlította a kompromisszumok megkötésére, a kis megalázások elviselésére. Folytassuk a történetet úgy, ahogy az alkotó ember és művész megélte! A második pályázat elbírálásának eredményéről rögtön levélben éilesítet- te a polgármester a szobrászt. Megismételte, hogy 26 pályamű közül - a szű- kebb pályázat alapján - három terv került újra mérlegre. trA Művész Úr benyújtotta pályamű az I. díjat jelentő megbízást nyerte el (...) ehhez őszinte szívből gratulálok és művészi munkásságéiért hálás köszönetét mondok.”'™ Kérte, hogy értesítse a döntésről Pázmándy építész adjunktust, a megbízás részleteit pedig személyes találkozás keretében kívánta tisztázni.'44 A találkozás pontos idejét nem ismerjük, de napokon belül megtörténhetett. Rajki 1938. január 31-én már arról írt barátjának, hogy hármasban - Uj- váiy, Pázmándy és ő — megbeszélést tartottak. A polgármester arra hivatkozott, hogy nem sürgős a dolog, első sorban a pénzügyi helyzet miatt. A rendelkezésre álló összegből - 6000 pengő - lényegében 4000-rel rendelkezik, mert a különbség a díjak és egyéb kiadások fedezésére szolgál. „Az ünnepi hét deficitje megtanította arra. hogy bizonytalanba ne ugorjon”™ - idézte az elnök érvelését a levélíró, majd folytatta beszámolóját: „Azt is kijelentette, hogy nincs szándékában a munkát elvenni tőlünk, de valami megoldást kellene találni az ügy megvalósítására. Mindkettőnk részéről felvetődtek indítványok. de nem kötelezőek”,M’ A sajátja: „... szerződéses megbízást kapok. Előleg címén pár nap múlva 100 pengővel együtt 1 ezer pengőt. A nagy munka jóváhagyásakor 3 ezer P-t és 3 ezer P-t a szobor bronzba öntése után, amely ezzel a város tulajdonába menne” A7 Az alkudozást folytatták a határidőkről is. Ezek szerint a szobor október 1-jei befejezéséig összesen 7000 pengőre jogosult, de a felállítást csak 1939. november 1-jén ejtenék meg. Akkor juthatna hozzá a 3000 pengő hátralékhoz. Megegyeztek a felek, hogy ennek megfelelően adjon be javaslatot a polgármesternek, aki pártolólag terjeszti azt a bizottság elé. Maga pedig ismételten átszámítást végez a kötelező javaslat előtt. Kérte barátját, közölje álláspontját, de vegye figyelembe az ő anyagi helyzetét „... minél előbb szerződést kössünk, mert ha nem volnék pénz nélkül, akkor a Polgármester közvetítő indítványát meg sem hallgattam volna”™ A levél elején „intézkedett” a pályázati munka elszállításáról, mert „Ba- dalikkal (...) mennénk a fenti szobrot bemutatni Esztergomba” .8n A végén rátért az ominózus támadó írásra is: „Küldj nekem még 1 Vasvármegyét, Rad- nai cikket, mert azt Badalik elkérte és amennyiben Badaliknak nem volna ki74
