Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész

pen, hogy az öt évi 300 ftos részletekben lesz kiszolgálandó, még is 50000 faltégla úgy az építéshez szükséges fövény megszavaztaték. s a jövő évi 300 ftos részlet már az 1878-ik évi költségvetési előirányzatban felvétetni rendeltetik és az évi részletek mind addig míg az építkezés kezdetét nem veszi a színház javára tőke képpen a lakosság pénztáréiban elhelyezendők

A sikeren felbuzdulva a bizottság úgy tűnik megfontolta Horváth Boldizsár egykori tanácsát, aki még 1877 tavaszán azt javasolta, igyekezzenek megszerezni a vármegye támogatását is. Mondván, hogy a megye kezelése alatt létező s a magyar nyelv terjesztésére szánt alap egy részét alig lehetne hivatásának megfelelőbb módon gyümölcsöztetni, mint ha az a szombathelyi színház czéljaira engedtetnék át. ”54

Nag\r dokumentációja van annak, hogy a megkeresés sikeres volt. A tervezett színházépület, felszereléssel együtt 30.000-35.000 forintba kerülne, ehhez a bizottmány 15.000 forintos támogatást kért Vas vármegye vezetésétől.

e czél csak úgy lesz megvalósítható, ha a tekintetes köztörvényhatósági bizottság kérelmünknek engedve a kezelése alatt álló nemzeti pénztári alapból tetemesebb összeget a megyei színházépítésére engedélyez. Azon kérést intézzük tehát a tekintetes köztörvényhatósági bizottsághoz, hogy a korábbi határozataihoz képest megyei színházunk ügyét, mint nemzeti nyelvünk egyik fejlesztő tényezőjét tekintve a színház felépítéséhez a nemesi pénzalapból 15000 fttal járulni s ez által a felépítst lehetővé tenni kegyeskedjék... ”ss

A támogatást könnyen és gyorsan ítélte meg a testület. Üröm volt az örömben, hogy a pénzhez csak 1879 januárjában jutott hozzá a bizottmány. Érdemes végigkövetni e pénz „krónikáját”:

1877. november 19. A közgyűlésen ugyan némi vita megelőzi a döntést, ám végső szóként az elnöklő főispán megszavazza a segélyt azzal a kikötéssel, hogy azt csak a nemesi pénztári választmány véleményezése után folyósítják.'"’1’ (A színházépítés támogatására egyébként már az 1871. május 4-ei közgyűlésen ígéretet tett a testület)

1877. december 7. A pénztári választmány jelentést tesz a francia sarcalapról - ebből kívánja megadni a megye a támogatást. A beszámoló szerint az alap vagyona ekkor 72.025 forint. Ebből a reáliskola építéséhez felajánlott 47.200 forint 1 év múlva felszabadul, hisz az ahhoz kötött feltétel határideje lejár, s várhatóan a kedvezőtlen pénzügyi helyzetben nem is létesül ilyen intézmény. Ebből az összegből tehát minden nehézség nélkül kiutalható a 150.000 forint, s amennyiben ezt a fonást választja testület, akkor a pénzt 1879 januáijától már folyósíthatják.B7

1878. január 4. A miniszteri tanácsos levele arról, hogy a folyósítást miniszteri engedélyhez kötik, ezért „...felhívom a megye közönségét, hogy annak függőben tartása mellett aziránt hozzám mielőbb tüzetes felvilágosító jelentést tegyen és egyúttal a nemesi pénztár jelenlegi tőke és évi kamatmennyiségét előtüntető kimutatást is terjessze fel.”™

1878. február 18. Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter levele, aki azzal a megjegyzéssel hagyja jóvá a 15.000 forintos segélyt, hogy; „miután a nemesi pénztárnak értékpapírokból álló tőkéinek az említett czélra