Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész

való igénybe vétele az értékpapírok jelenlegi árhullámzása tekintetéből a szóban levő pénztárra nézve ... mutatkozik, a megszavazott 15000 forint nem az értékpapíroknak elárusításából, hanem a többször nevezett pénztárnak magánosoknál elhelyezett 58776 fit 88 krnyi tőkéje rovására felmondandó összegből összegből lesz fedezendő. ”5U 1878. április 1. Az ideiglenes színházi választmány által létrehozott építő bizottság hálája jeléül egy vármegyei képviselőt tagnak hív soraiba.00 1878. december 18. A pénztárnok ideiglenes őrizetre átadja a pénzt a megyei közgyűlésnek.01

1878. december 80. Az alispán feltételekhez köti a pénz folyósítását: „... 1. a színház mindenkor magyar legyen és nemzeti szellemben működjék 8. hogy az intézet vezetése a megye közönségének kellő befolyás biztosítassék. mivégből a színház ügyet igazgató választmány egyharmad része a megye küldöttjeiből alakuljon, hogy azon esetre, ha a feltételek bármelyike bármikor meg nem tartaték. vagy a színház ....a megye közönsége fen- tartja magéinak azt a jogot az iránt, hogy az általa föltételesen adományozott összeget visszakövetelhesse és ennek erejéig magát a színház épülete annak szerelvényei és egyéb ingóságaiból kielégítéssé..." Amennyiben a választmány ezeket megszegi, a pénzt köteles visszafizetni.03

1879. január 13. A színházi választmány kinyilatkoztatja a feltételek elfogadását és kiegészíti azt egy 3. ponttal, amely szerint „... a színház épület a színház választmánya által elárusítható vagy adósággal terhelhető soha nem lesz - minden további meg kérdezése nélkül bekebeleztessék- hozzájárul ahhoz is. hogy úgy az alkalommal a törvényhatóság ezen joga. miszerint az esetre, ha a fennebi feltételek bármikor be nem tartatnának, vagy a színház eredeti czéljától valamiképp mégis elvonatnék az ezen föltételek mellett adományozott összeget vissza követelhesse.. d’®4

1879. január 80. A pénztárnok utasítást kap a kifizetésre.

1879. január 84. Az alispán beszámol a vármegyei testületnek a kifizetésről.04

A tőke reményt keltőén gyarapodott, a választmány már bátran tervezett. A színház ideális helye számos vita tárgya volt - láthattuk a fent idézett olvasói és újságírói cikkekből is. Arról azonban nincsenek források, miként került a listára a Kitzlingstein-ház, amelyet a Vasmegyei Lapok novemberi írása is javasolt. Az „Egy ügybarát ” aláírásit cikk ötlettel állt elő, amely közel állt a végül megvalósult tervhez. A város díszének a központban a helye, s miután az említett telekre tervezik az új városházát, olyan többemeletes épületet kell építeni, amely a színháznak is otthont adhatna - olvasható az írásban.05

Arról hogy ez az elképzelés forradalmian új volt-e vagy sem, szintén nincs dokumentum. Mindenesetre a színházi választmány a város vezetésével közös asztalhoz ült, s azzal a javaslattal állt elő, hogy ehhez a telekhez még vásároljon 166 négyszögölt és erre a területre építsék fel a városházát és színházat együtt.00

Szombathely város jegyzőkönyve is őriz egy 1877. december 29-ei bejegyzést, a „Kiczlingstein-féle ház felépítése tárgyában kiküldött bizottság jelentését”. Javaslatuk az volt, hogy a telek egyik felére a városházát, másik felére jredig az állandó magyar színházat építsék fel. A testület ezt elfogadta és egv44