Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész
hogy összegyűljön rá a pénz. Átalakítva egv meglevő épületet színháza lehetne a megyeszékhelynek, s nem kellene sokat várni olyan színtársulatra, amely képes megfizetni a színkör felállításáért 500 forintot. Javaslata a hercegi sörházon48 innen álló raktárépület átalakítása. A Vasmegyei Lapok kitartott a részvények mellett, mondván, a pénztelen időben a választmány nem pazarolhatja kevés vagyonát ilyen tervre. „Legyen illő a színház és jó a társulat - lassankint minden rendes mederbe jut. s a polgárnak ép oly hasznos iskolája leend. mint a legjobb színház- pártolónak. Bocsássuk ki tehát a részvényeketl”*1’ A Vasmegyei Közlöny azonban vallotta, hogy időszerűtlen a részvények kibocsátása, hisz ebben a szegény városban, ahol szinte mindent hitelből építettek fel nem várható a lakosságtól jelentős adakozás. Hitelre pedig nem tanácsos alapozni a színházat, ezt mutatja a tornacsarnok esete is, amelynek részleteit - annak ellenére, hogy nyereséges - nehezen törlesztik. Egy színház pedig ennél kockázatosabb befektetés. Jobb tehát ma egy veréb, mint holnap eg\' tűzök - vélte a lapíró.50 Miközben az olvasók és hírlapírók szavakban már-már felépítték a színházat, 1877-tel elkezdődött eg}' újabb felvonás, amely hosszú és buktatókkal teli, de ezúttal eredményes lett. AZ ALAPOZÁS 1877 őszén végül kibocsátották a sok vitát kavart 1500 darab 10 forintos részvényt. A vásárlók xészletfizetési lehetőséget kaptak, 1 év alatt kellett letenniük a 10 forintot, így válhattak részvénytulajdonossá. Időről időre sorsolás révén akár vissza is nyerhették a vételárat, miközben továbbra is részvényesek maradtak. Azokat pedig, akik bármilyen más értékű összeggel vagy egyéb adománnyal segítették a színház felépítését, pártoló taggá választották.51 A színházi részvényesek nevét, lakhelyét, a jegyzés keltét, a részletfizetések idejét, összegét s az adományozott teljes összeget vaskos napló őrzi az 1878. és 1879. évekből. A névsorból magas adományával kiemelkedik Esterházy Pál herceg, aki 40 darab részvényt jegyzett; Óladról (ma: Szombathely része) Emuszt Kelemen; Budapestről Horváth Boldizsár; Németűjvárról (ma: Güssing, Ausztria) Wocher Lajosné, született Batthyány Júlia grófnő fizetett ki 20 darabot. Sokan vásároltak 5-10 darab részvényt, így Ehen Gyula, Kunc Adolf és Széli Ignác is.5' 1877. szeptember 13-án kelteződött az a dokumentum, amely sokat lendített a színházépítés ügyén. A választmány gyűjtőbizottsága segélyért fordult a város vezetéséhez, amelyről a képviselő-testület a következő hatáxoza- tot hozta: „ Tekintve azt. hogy Szombathely város kebelében felállítandó színház a város emelkedését, szépítését, a közművelődés és a magyar nyelv fejlesztését tetemesen előmozdítja a képviselő átérezve e részbeni feladatát elodázhatatlan kötelességének érzi e nemes közczélt anyagi lehetségéhez képest előmozdítani - ennél fogva - a színházi választmány kérelme méltányos lévén a felállítandó színház építési költségeinek fedezésére 1500 Ft olykép42
