Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész

utczából is van egy bejárás egyenesen a főlépcsőhöz. A színházi személyzet és a II emeleti karzat közönsége részére a bejárás a szeglet felöl van téve. Ezek képezik a színházhoz tartozó helyiségeket földszint: - a többi rész 13 boltra van osztva, mely boltok összesen közel 40000 láb™ vízszintes felülettel bírnak. Ha a fő lépcsőn az első emeletre jutunk, belépünk egy 6 öl hosszú, mintegy 2“ széles díszes előcsarnokba, melynek utczafelöli falánál a ruhatár van elhelyezve - innét jobbra az uj utczai sarkon a buffet, a fő tér felöl pedig egy 6" hoszu. s mintegy 16 láb'11' széles elegáns Foyer40 van elhelyezve. Az előcsarnok végében 6 lépcső vezet a színház lejtős földszintjére - Parquette41 - melynek közepén 12 sor zártszék 168 üléssel jobbra s balra, a Proscenium- tól4~ kezdve 6-6 földszinti páholy van elhelyezve. A középről hiányzó 8 páholy helyét 3 sor pad foglalja el. mintegy 100 számozott üléssel, melyek mögött még elég álló hely van 100 fő nézőre. A páholyok mögötti 2 sarokban vannak lépcsők elhelyezve, melyek az első emeleti páholyokhoz vezetnek és veszedelem idején a II. emeleti nézők részére is nyitva állhatnak. .1 színpad felöli két sarokban mindegyik emeleten watcr-closettek4' terveztettek. A Proscenium előtt van egy 4 öl hosszú. 1 öl széles orchestre. A színpad függöny- nyílása 24' széles, mélysége 26 láb magassága 22 láb. A színpad deszkáinak magassága a Parquette elejétől 3 Ve az Orchester padlójától 4 Ve". /I színfalak mögött a páholok felüli rész 2 sarkában 2 csiga lépcső van helyezve, melyek egyike a színészek, másika a II. emeleti néző használatára terveztetett.

A színpad végében van egy öltözködő szoba férfiak, egy a nők számára és egy könyvtár, melyek felett a ruhatárak vannak elhelyezve. Az auditorium4n első emeletén 20 páholy zárja be a nézőkört. mindegyike elég tágas 5 néző befogadáséira. A második emeleten a péiholyok felett 2 sor ülés mintegy 230. s mögötte elég hely van 150 néző szóiméira, van a II. emeleten még egy 5 szobából, egy konyháiból álló lakás is.”40

A boltok bérlete 6000 forintot hozna évente, a táncos mulatságokkal 400 forint gyűjthető, a megforduló zenészektől, bűvészektől 200 forint szedhető be, míg a színészek 500-600 forintot fizetnének, így egész évben 7000 forint bevételre tehetne szert a színház - olvasható a cikkben.

Az erre reagáló cikk osztotta a lelkesedést, de elutasította a helyszínre és a költségvetésre tett javaslatot, célozva arra, hogy a színházi alapban nincs pénz új telket vásárlására, a várostól pedig a nehéz időszakban nem várható el ez. A meglevő telek alkalmas a célra, a 65.000 forint pedig felfoghatatlan nagy összeg.

„Építsünk színházat, mely az általános szükségletnek megfelel ugyan, de melynek költségei anyagi erőnket túl nem csigéizzéik. Szerényen megindulva tovább jutunk, mint ha mindjárt az ut elején gőzerővel neki indulunk, s a pálya közepén kifáradva fenakadunk. így lesz színházunk, másként - alig!”47

A szerényebb színház mellett kardoskodott az ekkoriban induló Vasmegyei Közlöny is. Az 1877. július 8-ai cikkében a részvények sikerében kételkedve mutatott rá arra, hogy szükségtelen új színházat építeni, s arra várni,

41