Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész
ház köztulajdonná válik. A kivitelezés elindításához tehát arra a bizonyos 30 színházbarátra lenne szükség, toborzásukban még a sajtó is segít.28 Hogy mi történt az ülést követően, arról nem szól dokumentum, de az, hogy a következő évekből szinte semmi forrás nem található, azt sejteti, az újabb fellángolás rövid életű volt. Az ezt követő szünet viszont hosszú. A színházépítés ügye csak 1876-tól került újra a figyelem középpontjába. Ebben az időben a napi sajtó egyfajta fórumként funkcionált, gyakran találkozhatunk olvasói levelekkel, melyek színházteremtő koncepciókat fogalmaztak meg. Sőt, az 1877-től megjelenő Vasmegyei Közlöny és aVasmegyei Lapok írói is többször vitába bocsátkoztak egymással véleményezve az időközben zajló eseményeket, a születő terveket. A vita először egy 1876 őszén megjelent cikk nyomán indult el. írója a megyeszékhely gazdasági, kereskedelmi fejlődésére utalva a társadalmi élet felpezsdítését, ennek érdekében a színház felépítését szorgalmazta. A sokak által megkérdőjelezett kihasználtságról nincsenek kétségei, hisz a vándortársulatokat is megtiszteli a város közönsége, miért ne tenné ugyanezt kényelmesebb körülmények között is. Olcsó, de igényesen felszerelt színházat javasol, amely szellemi központtá tudná emelni a várost.29 Ezt az írást még ebben a hónapban követi kettő, immár keserűbb hangvételű cikk. Kölcsey hazafias beszédével példálózva buzdít a cselekvésre.30 Majd a közönyt látva falra hányt borsónak, szalmacséplésnek titulálja a harcot, az újabb nemzedéktől várva a sikert. Az állóvizet azonban mégis sikerült felkavarnia.31 Sebesy Kálmán novemberi levelében a szerinte alkalmatlan színházi telek eladását javasolta. Ligetben álló épületet tartana ideálisnak, mivel azonban köztulajdonban ilyen nincs, egy sétány is alkalmas lehetne e célra, ásványvíz kiméréssel, gőzfürdővel. A sétányt a Nigszty-telken32 vagy a püspökmalom33 kaszálóján lehetne kialakítani. Véleménye szerint, a 10 forintos részvények mellett 1 forintos részvényeket is ki kellene bocsátani a főispán és a tisztviselők hathatós terjesztésével, ez jobban jövedelmezne. A pénzt pedig gyűjtsék takarékpénztárban, míg „magát ki nem növi egy egyszerű, de díszes színház áráig. Holczheinr K. aláírással egy másik olvasói levél 1877 márciusában már kész tervvel szolgált. írója a város díszeként a Kitzlingstein-féle ház35 telkén építtetné fel a színházat: „az Udvardynéféle házM és az uj színház között egy 3-4 öl széles utzát kell hagyni azért, hogy így az uj színház külön állván. a földszinten köröskörül boltokat lehet alkalmazni, mely körülmény fontos arra nézve, hogy az uj épü let lehetőleg jövedelmezővé tétethetnék, s hogy e szerint kivihetősége a lehetőség határai túl ne essék,”37 Holczheim, Voyta Adolf építésszel terveket is készíttetett, e színház kivitelezése 65.000 forintba kerülne. „Ezen terv szerint az uj színház egy 21 Vs° hosszú 9° széles teret igényel. A földszinten az Úri utcza felöl van a főbejárás, mely egy előcsarnok - melynek há- tulsó falában elhelyezett fülkébe jöhetne gróf Széchenyi Ifstván] szobra - vezet, melyből a főlépcsőn az első emeletbe a színházi helyiségekbe juthatni. Az uj 40
