Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
KÖNYVESPOLC - Gecsényi Lajos: Források a Muravidék történetéhez
KÖNYVESPOLC FORRÁSOK A MURAVIDÉK TÖRTÉNETÉHEZ Szöveggyűjtemény. 1. köt... 871-1849., 2. köt. 1850-1921. Sza k. Mayer László, Molnár András. Vili za zgodovino Prekmuija. Zbirka dokumentär. 1. zvezek, 871-1849., 2. zvezek. 1850-1921. UrecL Mayer íjászló. Molnár András. Szombathcly-Zalaegcrszeg, 2008. 408 />.. + 2 léik, ill.; 376p., + 3 térk, ill. Először nem is értettem, hogy miért pont rám esett a választás, hiszen az országnak ettől a vidékétől - minden jó kapcsolat és 4 évtizedes levéltári pályafutásom ellenére - igen csak távol voltam mindig. Van azonban két olyan dolog — hadd kezdjem személyes emlékkel - ami az első rövid meditáció után meggyőzött arról, hogy mégis csak jó, ha ezt elvállalom. Az egyik az, hogy apai nagyapám hajdanán, 100 évvel ezelőtt Lendván kezdte, mint evangélikus tanító a pályafutását. Valahol a távoli családi emlékekben tehát kötődöm ehhez. A másik egy személyes emlék. 40 évvel ezelőtt, mint fiatal levéltárost, egyszer a szolgálati út elvetett a Muravidékre, a Muraközbe, és máig tartó benyomást tett rám a határ túloldala, Martjanci kicsiny temploma, és a többi falucska. Ez a terület, akkor, 40 évvel ezelőtt egy igen csak alvó vidék volt, gondolom ma már nyilván nem az. így azután gyorsan döntöttem és igent mondtam a felkérésnek. Ami viszont ezt a döntést megerősítette és teljesen visszaigazolta számomra, az az volt, amikor megkaptam a két kötetet, vágj7 az egy kötetet két részben, és átlapoztam, átnéztem. Végig gondoltam azt, hogy a mai világban, ebben a politikailag időnként túlfűtött légkörben, amelyben Magyarország és a magyarság él itt a Kárpát-medence közepén, milyen óriási jelentősége van annak, hogy megjelenik egy ilyen kétnyelvű kötet az évszázados közös történelemről. Amikor nem sikerül odáig eljutnunk, bármilyen erőfeszítéseket is teszünk érte, hogy egyeztessük a szomszéd országokkal azt, hogy az évszázadokon át megélt közös történelemről mi a véleményünk, mit vallunk, amikor lehetetlen, hogy egy szomszédos ország magyar nyelven írt tankönyveiben a helynevek (nem is beszélve a történelmi családnevekről!) magyarul szerepeljenek. És egyáltalában folyamatosan bele ütközünk abba, hogy a szomszéd országokban a napi politika átíratja a történelmet a saját szája íze és érdekei szerint. A normális, demokratikus viszonyokat ezzel szemben jól mutatja, hogy a „sógorként” tisztelt egykori örökös ellenséggel, a nyugati szomszéddal már nincsenek úgymond történelmi vitáink, vagy ha vannak, akkor azokat a szakemberek folytatják le egymás között. Ennek a fényében tartom igen nagyjelentőségűnek ezt a munkát. Azt, hogy a salzburgi krónikástól kezdve eg}7 1921-es dokumentumig ju(A 2008. november 19-én, a Vas Megyei Levéltárban tartott könyvbemutatón elhangzott is- mertetés szerkesztett változata.) 88
