Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Farkas Gábor: A zirci apátság nyugat-magyarországi birtoka, a szentgotthárdi uradalom és a szerzetesek, 1878–1950
alacsonyabban állapította meg: katasztrális holdanként 25 kg búza értékben. Schmidt ezt a bért sem fogadta fel, az apát ekkor az évi bérösszeg kifizetésétől eltekintett. Az apátság kénytelen a vis majorhoz igazodni, nehogy a bérleti szerződés felmondásával a magas adót neki kelljen megfizetni. Az apátság kereste a megoldást az elcsatolt birtokkal kapcsolatban. Felvetődött a teljes terület vagy annak egy részének eladása. A jószágkormányzó 1928 őszén azt a hírt küldte Zircre, hogy’ Gyanafalva egy' részének eladása aktuálissá vált, mert egy’ vállalkozó házhelyeket akar parcelláztatni, és a területet beépíti. A zirci apát az eladáshoz megszerezte a magyar knltuszkor- mányzat engedélyét, amely’ a szántók és a rétek elidegenítésére vonatkozott, de nem engedélyezték a 74- holdas erdőterület eladását. Az apátság az eladás kapcsán intézkedett, hogy’ a gyanafalvi és a nagyfalvai lelkészségek fenntartásához szükséges javadalmi földeket átadja. A lelkészségeket a heiligenkreuzi rend alapította a 18. század közepén, és építette fel a templomokat. A kérdést a zirci apát a bécsi hercegérsekkel beleegyezőleg megtárgyalta.1” Az apátsági birtokokon a pasztorációt az 1873. évi adatok alapján vettük fel: Plébániák illetve lelkészségek működtek: Gyarmaton, Kethelyen, Gyana- falván, Istvánfalván, Szentgotthárdon, Badafalván (ma: Weichselbaum, Ausztria), Oriszentpéteren, Nagyfalván, Szentpéterfán. A birtokokon élő katolikusok a szomszédos plébániákhoz tartoztak: Csörötnek, Felsőraks Gyarmathoz; I'elsőercsény, Alsóraks Badafalvához; Farkasfa, Talapatka, Kisfalud, Magyarlak, Zsida Ketlielyhez; SzakonyTalu, Orfalu Istvánfalvához; Kondorfa Oriszent- péterhez; Németlak NagyTalvához; Tótfalu Szentpéterfához.20 Az uradalom helységeinek nemzetiségi összetétele az alábbi: németek Csörötneken (Schrid- ling) 350 fő, Ercsény (Hendorf) 284 fő, Farkasfa (Farkischdorf) 437 fő, (jya- nafalva (Jennersdorf) 1065 fő, Felső- és Alsóraks 997 fő, Szentgottliárd 938 fő, Nagyfalva (Mogersdorf) 915 fő Németlak (Deutschminihof) 239 fő. Vend lakosságú helységek: Istvánfalu 566 fő, SzakonyTalu 464 fő, Orfalu 292 fő; magyar lakosság Gy’armaton 862 fő, Talapatkán 251 fő, Kethelyen 359 fő, Kisfaludon 174 fő, Kondorfán 743 fő, Magyarlakon 452 fő, Zsidán 236 fő. Német és horvát lakosság 34 házban, 175 fővel lakta Tótfalut.21 A parcellázási te ivekkel az osztrák vállalkozó felhagy’ott, a bérlő ekkor újrajelentkezett a szerződés meghosszabbítására, ami 1931. október 1-jével lejárt, és évi 1200 pengőt ajánlott fel bérletösszegként. A bérlő a gazdasági válságra hivatkozott, ami miatt nem tud többet fizetni. Köztudott, hogy’ az osztrák kormány’ a válság idejére a mezőgazdasági termékek értékesítésére kedvezményeket adott. Schmidt ezt kívánta kihasználni, és egyben meggazdagodni az apátság rovására. Komolyén felvetették a gyanafalvi birtok házi kezelésbe vételét. 1931. évi gazdasági tanácsban még a házi kezelés elleni racionális érvek gy’őztek. A több mint 10 éve tartó bérleti kezelés alatt a birtok tönkre ment, a gazdasági felszerelés, az épületek elhasználódtak, az állatállomány’ silány’ képet mutatott, és számolni kellett az osztrák hatóságok gán- csoskodásával. A birtok instruálása igen nagy’ összeget emésztett fel, ami az apátságnak veszteséget okozott.
