Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Farkas Gábor: A zirci apátság nyugat-magyarországi birtoka, a szentgotthárdi uradalom és a szerzetesek, 1878–1950
FARKAS GÁBOR A ZIRCI APÁTSÁG NYUGAT-MAGYARORSZÁGI BIRTOKA, A SZENTGOTTHÁRDI URADALOM ÉS A SZERZETESEK, 1878-1950 A SZENTGOTTHÁRDI APÁTSÁG BETAGOZÓDÁSA A MAGYARORSZÁGI CISZTERCI RENDBE A zirci apátság a birtokokhoz 1878-ban jutott, a szentgotthárdi filiális apátságnak az alsó-ausztriai Heiligenkreuztól történt elválasztása révén. Szent- gotthárd 1734-ben került az alsó-ausztriai apátsághoz III. Károly intézkedése folytán, és 144 éven át Heiligenkreuz élvezte a szentgotthárdi birtokok jövedelmét. Az anyaapátság több befektetést eszközölt Szeutgotthárdba és a birtokokhoz tartozó falvakba. A többi között felépítette a kolostort (1748-1750) és az apátsági templomot (1748-1764). Az anyaapátság mindkét épület létesítése során nagy anyagi áldozatokat hozott. A barokk stílusú kolostor dísztermét Stefan Dorffmaister történelmi tárgyú falképeivel díszítették, az apátsági templomot Anton Pilgram mester építette, a kupola freskóit Dorffmaister és Gusner Mátyás festette (az 1664. évi csata ábrázolása.)1 Az 1867-tel induló magyarországi önállóság tíz Ausztriához fűződő kapcsolatok lazítására törekedett, és a magyarországi szerzetesrendeket is kivonta az osztrák függőségből. 1878 tavaszán a kultuszkormányzat értesítette a zirci apátot, Rezutsek Antalt, hogy napirenden van Szentgotthárd leválasztása I Ieiligenkreuz- tól. Erről az osztrák—magyar kormányzati szervek 1878. június 25-én megállapodtak. A filiális apátság visszacsatolásának technikai részleteit a zirci apátnak kellett lebonyolítani. Rezutsek Antal 1878-ban megkapta az egyesített Zirci-, Pilisi-, Pásztói- és Szentgotthárdi Apátság apáti címét, és 1878. november 4-én a szentgotthárdi apátságba helyezték. Az agg és gyenge egészségi állapotú Rezutsek Antalt a veszprémi püspök hivatalába iktatta, de még 1879-ben, 84 évesen elhalálozott.' Utódára, Supka Jeromosra, várt az elcsatolással járó küzdelmes feladat lebonyolítása. Ileiligenkreuz a szentgotthárdi vagyont visszatartotta, évekig nem fizetett, sőt az ingóságok egy részét eladta. (A parasztok felvásárolták a birtokok gazdasági felszerelését, a vállalkozók a földesúri regálékat, és szántóföldek elidegenítéséről is érkezett hír Zircié. Ez az eladási akció mintegy 18.000 forint bevételt hozott a lieiligenkreuzi apátságnak.) Zirc a szentgotthárdi törzsvagyon! — 39.500 forint — követelte az alsó-ausztriai rendtől. A kifizetés elhúzódása miatt a zirci apát radikális lépésre szánta cl magát: tudomására hozta a heiligen- kreuzi apátnak, hogy a király környezetében tesz említést a vagyonátadás megtagadásáról. Éne 1885-ben a törzsvagyon összegét Zirc megkapta.' 52
