Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján
ladtak a jelzőlámpák, így jelezték azt, hogy már nem kell sokat várni a kocsikra. A jelzőlámpák mindaddig világítottak, míg a villamosok a Vasvármegyei Kaszinó előtti kitérőben el nem kerülték egymást/’-1 1900/1901 telétől már elektromos árammal fűtötték a szombathelyi villamosokat. 1900. december 30-a volt az első olyan nap, amelyen a villamosok már fűtve közlekedtek/’4 Az utazóközönség kényelmét szolgáló ezen újításról a Vasvárul egye 1902. évi 1. számában így büszkélkedett: „Városunk most egyebek között annyira modern, hogy a villamos közúti kocsikat télen villamos árammal fűtik, a mi alig fordul elő másutt a continensen".r>5 A vasúttársaság a postaigazgatósággal kötött megállapodása eredményeként egy újabb, Magyarországon egyedülálló szolgáltatást vezetett be 1906 nyarán, postaládákat helyezett el a villamosokon. így a megállókban bárki bedobhatta leveleit a postaládákba, amelyeket a vasútállomásnál ürítettek/’1’ A villamosvasút szerepét Szombathely életében legfőképpen abban láthatjuk, hogy a város tömegközlekedését egy magasabb, kulturáltabb szintre emelte. Fellendítette, gyorsította a városban történő közlekedést, megkönnyítette és kényelmesebbé tette a városi tér használatát. Hatással volt az életmódváltozásra is, pl. a villamossal történő munkába, iskolába, templomba, piacra járás révén, vagy a Kálvária környéki kirándulások felpezsdítésével. Az utazóközönség hamar elsajátította ezen tömegközlekedési eszközön való utazás illemtanát/’7 A vállalkozók pedig reklámjaikban feltűntették, hogy vállalkozásuk villamosvasúti megállóhely mellett, vagy azok közelében találhatók/’” A vasútüzem nagymértékben Szolgálta Szombathely modernné válását azzal is, hogy a kocsik postaládával és télen fűtve közlekedtek, s a megállóhelyeken kezdetben jelzőlámpa jelezte a vonatok érkezését. A városfejlődésben betöltött szerepét gyakran méltatta a helyi sajtó is: yrrUig néhány év alatt felvirágzott városunk mindinkább pezsgőbbé, forgalmasabbéi védő életének fejlődése szoros összefüggésben van a villamos vasiittal. Egyik feltételezi a másikat úgy azonban, hogy kölcsönösen egymásra vannak utalva." *’- írta a Vasvármegye újságírója 1902. január 5-én. SÁRVÁR A VE MR alapszabályaiban is meghatározták célként az Ikervárhoz közeli Sárvár villamosítását. Az ikerváron termelt villamos energia 1897-ben érte el Sárvárt.70 A településen világításra és erőátvitelre használták az elektromos áramot. Ezért a helységben transzformátor-állomás létesült. Az Ella Elektromos Műmalom 1897 januárjában nyílt meg. A vasútállomás mellett állt műmalom hajtóerejét kezdetben három villanymotor szolgáltatatta, összesen 130 LE-vel (96,94 kW). Az egész üzemet 80 db lámpa világította meg. A várakozó ügyfelek részére váróhelyiséget, a lovaik számára pedig istállót is építettek. A gabonát a megnyitás évében métermázsánként 40 krajcárért őrölték.71 1900-ban naponta 3 vagon gabonát őröltek itt és a lisztet Ausztriába és Csehországba szállították. A bécsi udvar számára is innét vitték a búzalisztet.7' A vállalkozást megvásárolta az 1904. április 12-én alapított Magyar Chardonnet Rt. A műmalom helyén létesített Chardonnet-féle műselyemgyár 1905 májusában kezdte meg a termelést. E cég is elektromos áramot használt fel ipari és világítási célokra.7'1 67
