Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Söptei Imre: Bersek József, 1807–1865. – Egy valósabb életrajz

legalább ugyanennyire vigyázni is kell adataik feltétlen és ellenőrizetlen elfo­gadásával, mert ebben az esetben könnyen tévútra vihetnek. Ez leginkább azoknál az önéletírásoknál fordulhat elő, amelyek korábbi naplójegyzetek vagy más ellenőrizhető adatok felhasználása nélkül, csak az emlékezetre ha­gyatkozva, mintegy visszapillantva készültek, illetve ahol valamit utólag kel­lett alkotójuknak bizonyítania, vagy az önigazolás szándékából íródtak. A hiányos emlékezetre, illetve a nem ellenőrzött adatokra jó példa Bersek József „önéletírásának” rögtön az első adata, mivel maga is 1808. december 20-át jelölte meg születési dátumaként,'1 ugyanakkor az evangélikus keresz­telési anyakönyv bejegyzéséből egyértelműen kiderül, hogy 1 évvel korábban, 1807. december 20-án jött világra.aa Nem tudjuk hol és mikor történt az első tévesztés, de olyannyira végzetesen elterjedt, hogy sírkövére is ez került. El­képzelhető, hogy evangélikus születése is feledésbe merült, így eddig senki­nek nem jutott eszébe, hogy ott ellenőrizze a valós időpontot. A következő buktató az volt a kutatás során, hogy minden életrajzban, amely vallását említi, katolikusként jelenítik meg, holott ahogy fentebb szól­tunk róla ez nem volt annyira egyértelmű, mivel majdnem 14 éves koráig evangélikus hitű volt. Addig még olyannyira tartotta családja a felekezetét, hogy nemcsak a keresztelési, hanem a helyi evangélikus kisgimnázium - vagy, ahogy akkoriban hívták latin gimnázium - anyakönyvei is megőrizték nevét. Ezek szerint 1817 őszén, 11 éves korában lépett az iskolába. Találkozunk ne­vével 1819-ben, sőt még 1821. május 4-én is, amikor Sztrókay Ignác és Fad- jas (Fadgyas) János tanárok keze alatt sikeresen végezte utolsó ottani osz­tályát.~'4 Sajnos, ezek a kötetek a tudományokban való előmenetelt nem örö­kítették meg, erről beszámolni tehát nem tudunk. Felvetődik a kérdés, hogy a család férfi tagjainak katolizálása összefüggött-e tizzal, hogy Józsefet a helyi bencés gimnáziumba íratták, vagy éppen a felekezet- váltás miatt kerestek új iskolát. Az mindenesetre biztos, hogy előzetes tanulmá­nyait beszámították a szerzetes tanárok, mert nem a kezdő osztályba, az első grammatikaiba került, hanem ugyanebből a fokozatból a harmadikba sorolták be. A gimnázium anyakönyveiből azonosíthattuk csak, hogy az apa valamikor 1821 végén, 1822 elején halhatott meg, aminek egyik felekezeti halálozási anyakönyv­ijén sem találtuk nyomát, az első félév befejezését igazoló bejegyzésben szerepelt - a szülőket, gyámokat jelölő rovatban - Simon Antónia özvegyként.'1 Az apa halála után a család anyagi helyzete teljesen csődbe jutott. 1823- ban az özvegy szegénységéről bizonyítványt kért és kapott a helyi tanácstól,“5 majd a gyerekek taníttatásához szükséges könyvek vásárlására utaltak ki szá­mára 6 forint 30 krajcárt.a<> Ugyanabban az évben két gyermeket felvettek a városi árvák közé,“7 ami rendszeres pénzbeli támogatást jelentett. Az anyagi bajok ellenére József, János bátyjával ellentétben, folytatta ta­nulmányait. A helyben kijárható alsóbb középiskolai szinteket közepes ered­ménnyel teljesítette. Kezdő osztályát összességében az első rendűek“8 között a 11. helyen végezte, ami a teljes osztályt tekintve, 38 tanulóból a 19. pozíciót jelentette. A magyar nyelvben az eminensek között a 18. volt, ami közvetle­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom