Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Söptei Imre: Bersek József, 1807–1865. – Egy valósabb életrajz

Ez a kőszegi léptékben jelentős vagyon két házból, kellekből, mintegy 10 hold szőlőből, 40 hold szántóból és kb. 15 hold rétből állt. Az egyik lakóépület, a mai Chernél Kálmán utca 14. szám alatti volt, amit ma Sigray-palotá- nak neveznek, amely önmagában mintegy 10.000 forintot ért. Azonban azt az 1794-ben kötött egyezség szerint Sigray Jakab gróf egyelőre megtartotta saját használatára.11 Mint köztudott, ténylegesen alig 1 évre! A jelek szerint, Simon János 1801-ben bekövetkezett halála12 után ez a ház, legalábbis ideiglenesen, lakóhelye lett az 1806 januárjában létrejött új Bérsek családnak. 1807 és 1815 között adófizetőként Bérsek Jánost jelölték meg az összeírok, majd az épület eladása után még legalább 2 évig bérlőként lakott ott.1,1

A felekezetére nézve evangélikus János, a házasságkötéskor már majdnem 30 éves volt, a katolikus Antónia még csak 23, bár akkoriban ez utóbbi már nem számított igazán fiatal kornak. Az akkoriban nem túl gyakori vegyes házasságot a katolikus szertartás rend szerint tartották, így a plébánia anyakönyvébe jegyezték be a párt. Az ifjú félj foglalkozását „miles”-ként, azaz katonaként jelölték meg. Bár ekkor már évek óta apja foglalkozását űzte, azaz posztót készített, de kereskedett is vele, volt a bejegyzésnek valóság alapja, 1801-ben káplárként szolgált az 5. gyalogezredben, ahonnan a rákövetkező évben, a városi tanács ajánlásával, apja idős korára és beteges állapotára tekintettel térhetett haza.11

Az 1790. évi 26. törvénycikk 15. bekezdése értelmében15 a gyermekek, nemük szerinti megosztásban a szülők vallását követték. Nyolc keresztelés történt a családban: János (1806-1849), József (1807-18(55), Mária (1811—?), Katalin (1814-1899), Ferdinánd (1816), Alajos (1818), Terézia (1819-1821) és Imre (1822-1824). Mint látható, csak az első négy gyermek érte meg a felnőttkort. Közülük azonban Józsefén küld csak kettőjük sorsa ismeretes teljességgel számunkra. János a kőszegi Esterházy uradalom kéményseprőjének, Catonio Péternek özvegyét vette feleségül és a mesterséget folytatva éveken keresztül a birtokok, sőt egy időben Kőszeg város kéménytisztítója is volt.1’ 1849-ben önkezével vetett véget életének.17 Katalin nem ment férjhez, magas kort megélve, Kőszegen halt meg 1899-ben. Máriát a Rozvány család, Bérsek József feleségének rokonai, emlékei között megmaradtak szerint egy bécsi báró, bizonyos Koderle vette feleségül, aki Erzsébet királyné udvartartásához tartozott volna.18 Bérsek önéletírása szerint anyja 1852-ben Mária húgánál, Becsben halt meg. '

Az egész család, de különösen az apa és a fiúgyermekek életében jelentős változást hozott az 1821. év, amikor október 28-án a férfitagok, minden bizonnyal Simon Antónia hatására, áttértek a katolikus vallásra. Bersek János még ugyanezen évben meghalt, így 1822-ben utolsó gyermeküket, az özvegy már posztumusz hozta világra.20

DIÁKÉVEK 1817-182(5

A családi háttér felderítése után térjünk át Bersek József élettörténetére. Elöljáróban arra kell felhívni a figyelmet, hogy az életrajzi visszaemlékezések pótolhatatlan és megkerülhetetlen dokumentumai a történetírásnak, azonban